Vádak a német hírszerzés ellen

Kellemetlen vád érte az ötvenesztendős fennállását ünneplő Szövetségi Hírszerző Szolgálatot (BND). Úgy hírlik ugyanis, hogy újságírókat figyeltetett annak felderítésére, milyen forrásból jutnak bizalmas információkhoz a München mellett működő szervezet munkájáról. Súlyosbítja a BND helyzetét, hogy besúgókat alkalmazott a tudósítók táborából, akik megfelelő anyagi ellenszolgáltatás mellett készítettek jelentéseket kollégáikról. A Focus hírmagazin egyik volt munkatársa 1982 és 1998 között összesen hatszázezer márka honoráriumot kapott. A BND vezetősége tudott a besúgótevékenységről, sőt egyes esetekben egyenesen utasítást adott a megfigyelésre. A szolgálat – a II. világháború során a keleti fronton működő felderítés utódszervezete – az így szerzett értesülésekkel akart a BND azon munkatársainak a nyomára bukkanni, akik titkos információkhoz segítették a sajtót.
A botrány novemberben robbant ki és a kormány a parlamenti ellenőrző bizottságon (PKG) keresztül vizsgálatot rendelt el. A feladatot Gerhard Schäfer, a szövetségi törvényszék volt bírája kapta, és most benyújtott jelentésében a BND eljárását jogtalannak minősíti, mivel kirívóan beavatkozott a sajtónak biztosított szabadságba.
A kabinet hajlandó levonni a következtetéseket, amennyiben a becstelen beszivárgás ténye végleg bizonyítást nyer – hangoztatta a kormányszóvivő. A legélesebb kritika az ellenzék részéről érkezett. Guido Westerwelle, a liberális FDP elnöke, a BND eljárását alkotmányellenesnek nevezte, és követelte, hogy annak hátterét a nyilvánosság előtt tisztázzák. „A sajtószabadság olyan érték, amelyet semmiképpen sem szabad feladni!” – hangoztatta. Renate Künast, a Zöldek frakcióvezetője óva intett attól, hogy a PKG segítségével – a titoktartás égisze alatt – a botrányos eseményeket elkendőzzék.