Wittner Mária is tétel volt

Botrány nélkül, de a szokásos bakisorozat mellett folytatódtak az érettségik a történelemvizsgákkal. Két intézményben volt kevesebb tétel a szükségesnél, de azokat a kezdésig pótolták. Vizsgázott egy fogvatartott is, ő két órát késett a kezdésről, de megírhatta dolgozatát. A feladatok közül többeknek szemet szúrt az ’56-os megtorlásról szóló kérdés, amelyben Wittner Máriát idézték.

Két csomagolási problémát jelentettek a történelemérettségi során az intézményekből, amelyeket még a kezdés előtt megoldott az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), így az írásbelik mind az 1367 helyszínen időben elkezdődtek és rendben lezajlottak – közölte az oktatási tárca. Lapunk kérdésre a minisztérium sajtóosztálya elárulta, hogy a Kun László Középiskola és Szakiskola Csákvári Tagintézménye és a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium volt a két érintett iskola. A csákvári iskola igazgatója még a jegyzői irodában észrevette, hogy hússzal kevesebb feladatlapot kapott, mint amennyi vizsgázó van. Az OKÉV a hiányzó feladatlapokat nyolc óra előtt kiszállította az iskolába. A mezőberényi vizsgahelyszínen emelt szintű érettségit rendeztek. Az intézményben derült ki, hogy a német nyelvű történelem-feladatlapok közül egy példány hiányzik, amit a központ elektronikus úton pótolt. A diákok mellett egy szabadságvesztését töltő fiatal is vizsgázott tegnap a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnáziumban, ám a rendhagyó maturáló és a büntetés-végrehajtási intézetből jött „kísérők” két órával a kezdés után értek az iskolába. A vizsgát ő is megkezdhette, és a többieknél azt két órával tovább írhatta.
Történelemből vizsgáznak az idén a legtöbben, és a legtöbb emelt szintű vizsgát is ebből a tárgyból rendezik. Középszinten magyar nyelven 86 103-an, emelt szinten 11 617-en vizsgáztak. A középiskolai történelmi atlaszt és a Magyar helyesírási szótárt lehetett használni. A vizsga mindkét szinten két részből áll, tesztfeladatokból és esszékérdésekből. Középszinten összesen 180 perc állt rendelkezésre, emelt szinten pedig a tesztre 90, az esszékre 150 perc jutott. A feladatok 60 százalékban a magyar, 40 százalékban az egyetemes történelemhez kapcsolódtak.
A középszintű tesztkérdésekben többek között szó volt a hazai romák kulturális és társadalmi helyzetéről, a zsidótörvényekről és Magyarország második világháborús részvételéről is. Az 1956-os megtorlásokról szóló részben a vizsgázók két visszaemlékezést olvashattak, az egyiket Wittner Mária írta, aki a forradalom idején a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában harcolt. Az esszékérdések körében nyolc témából hármat – két magyart, egy külföldit – kellett kiválasztaniuk a diákoknak. A magyar történelemből a végvárrendszerek és várháborúk, Károly Róbert gazdaságpolitikája, II. József uralkodása, a dualizmus gazdasági eredményei, a két világháború közötti Magyarország, valamint az 1956-os forradalmat követő megtorlás témakörei közül kellett választani. Emelt szinten a tételek között szerepelt a középkori egyházi élet témaköre, az Oszmán Birodalom története, az első világháború lezárása, Bethlen Gábor külpolitikája, a magyarországi politikai antiszemitizmus és a kommunista diktatúra is.
Ritter Attila, a Janus Pannonius Gimnázium igazgatója azt mondta: a diákok emelt szinten nehéznek, középszinten az érettségi követelményeinek megfelelőnek ítélték a feladatsort. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke nem tartotta szerencsésnek, hogy Wittner Mária név szerint szerepelt a feladatlapon, mivel ő – a Fidesz képviselőjeként – aktív közszereplő. Kifogásolta, hogy a fekete-fehérben nyomtatott térképvázlatoknál az egyes színárnyalatok között nem könnyű különbséget tenni.