Almaszedés, csomagolás, gépsor – csak néhány lehetőség a kínálkozó nyári munkák közül. Bár első hallásra egyik sem hangzik túl hízelgőnek ahhoz, hogy a kamaszok strandolás helyett ezzel töltsék a nyári szünidőt, mégis egyre több diák vállal a forró hónapokban alkalmi munkát. A pénz bizony nagy úr, és egyre többen vannak azok a fiatalok, akik csak akkor tudnak nyaralni menni, ha megkeresik a rá valót.
– Évek óta folyamatosan nő a diákmunka népszerűsége. Tapasztalataink szerint az egyetemisták és főiskolások évközben is dolgoznak, így ilyenkor elsősorban szünidőző középiskolások duzzasztják fel a létszámot – mondta lapunknak Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet ügyvezetője. Simon szerint a 16–18 évesek elsősorban a nyaralásukat akarják fedezni a keresetükből, ezért főleg a nyár elején és közepén szeretnének dolgozni. Ezt jelzi az is, hogy júniusban és júliusban általában jóval több diák jelentkezik, mint amennyi munka van, de augusztus második felében már éppen fordított az arány, azaz munkaerőhiány van. Túljelentkezés esetén azok a diákok élveznek előnyt, akik évközben is dolgoztak a cégnél, a fennmaradó álláshelyeket pedig általában jelentkezési sorrend szerint töltik fel.
Egy év alatt körülbelül 120-130 ezer diákot foglalkoztatnak az iskolaszövetkezetek. Nyáron elsősorban idény-, illetve betanított munkát végeznek a fiatalok, de év közben több szakmai tudást igénylő feladatot – például hivatali, informatikai munkát – is rábíznak az egyetemistákra. Az idénymunkák közül igen népszerű az alma-, szilva- és a barackszedés, a betanított feladatok esetében pedig az árufeltöltés, címkézés, csomagolás, bolti kisegítői munkakörök közül lehet választani.
Simon szerint azért jobb a diáknak, ha nem magánúton keres munkát, hanem iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, mert így egyfajta védettséget élvez, és garanciát kap arra, hogy a munkabérét kifizetik. A szövetkezetek nehéz fizikai munkát nem közvetítenek, szigorúan betartatják a heti negyvenórás munkaidőt, biztosítást kötnek a dolgozóra, és kezességet vállalnak a bérek kifizetésére. Az órabér területenként és munkakörönként változó, de bruttó 360 forintnál kevesebb nem lehet. A betanított munkáért a fővárosban 420 forintot is kifizetnek, a szakmai tudást igénylő feladatokért pedig átlagosan 550 forint jár óránként.
A 16. életévüket betöltött, nappali képzésben dolgozó diákok ugyanolyan munkavállalóknak számítanak, mint bárki más, ám csak személyi jövedelemadót kell fizetniük, társadalombiztosítási járulékot nem. Ez azt jelenti, hogy ha havi jövedelmük nem haladja meg a jelenleg
62 500 forintos minimálbért, akkor bruttó bérüket teljes egészében megkapják, hiszen a legkisebb fizetés adómentes, a felnőtt dolgozóktól levont 12,5 százalékos járulékfizetési kötelezettség alól pedig mentesülnek. A tb-t természetesen magasabb jövedelem esetén sem kell megfizetniük.
A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakember szerint azonban az iskolaszövetkezeteknek nyújtott járulékmentesség alkotmányos aggályokat vet fel. Hadi László, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke szerint a jelenlegi szabályok nem a diákokat, hanem az iskolaszövetkezeteket részesítik előnyben. Ez sok visszaélésre ad lehetőséget, ezért rengeteg áldiák dolgozik járulékmentesen.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium által működtetett, diákmunkáról szóló honlapon részletesen leírják, hogy mi szükséges a diákok alkalmi munkavállalásához. Be kell szerezni az iskolától egy iskolalátogatási igazolást, amely azt bizonyítja, hogy az illető az elmúlt tanévben nappali tagozatos diák volt. Ezenkívül a személyi igazolvány, a taj-szám (társadalombiztosítási azonosító jel) és az adószám kell, néhány esetben pedig bankszámlára is szükség lehet, mert előfordul, hogy a munkáltató csak átutalással tud fizetni.
A tárca szerint a munkavállalás formái változatosak lehetnek, hiszen iskolaszövetkezeti tagságon kívül a diák kereshet munkát magánúton is. Így dolgozhat alkalmi munkavállalói könyvvel, létesíthet határozott idejű és egy adott munka elvégzésére létrehozott munkaviszonyt is.
A fiatal munkavállalókra speciális szabályok vonatkoznak. A többiekre vonatkozó 20 perc helyett legalább 30 perc pihenő illeti meg a diákokat, ha napi munkaidejük nem haladja meg a négy és fél órát. Két munkavégzés között, azaz az egyik napi munkavégzés és a másik napi munkakezdés között legalább 12 órának el kell telnie. A tanulókat nem oszthatják be éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre, továbbá készenléti vagy ügyeleti jellegű munkára.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
