A Bükki Nemzeti Park igazgatóságának kezelésében levő Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület 510 hektáron terül el, a Nógrád megyei Ipolytarnóc községtől két kilométerre található. – A tarnóci ős élőhely feltárásának története egészen a XIX. század első feléig nyúlik vissza, amikor Kubinyi Ferenc paleontológus 1840-ben elkészítette a területen talált óriás fatörzs első tudományos leírását. A fafaj pontos meghatározására azonban még éveket kellett várni, az 1890 tavaszán indított vizsgálataival Tuzson János erdőmérnök állapította meg, hogy egy addig még nem ismert fenyőfajról van szó. E vizsgálatok során leltek arra a homokkőpadra, amely addig ismeretlen állati lábnyomokat őrzött meg évmilliókon át – mondja Szarvas Imre, a tájegység vezetője.
Ez az újabb szenzációs felfedezés lökést adott a további kutatásokhoz. A hosszú évek munkája során több ezer lelet került elő a környező területről, amely gazdag élővilágról tesz tanúságot. – Ezekből, valamint a homokkőben őrzött „pillanatfelvételekből” lassan összeállt az a kép, amely egy szubtrópusi sekély tenger homokos, agyagos partvidékén lejátszódott drámát idéz fel, amit egy erős hamuszórással kezdődött hasadékvulkáni tevékenység okozott. A trópusi erdő ősállatai szomjukat oltva hátrahagyták lábnyomaikat a folyóparti iszapban, amelyet a 20 millió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörés forrón hömpölygő anyaga betemetett. Részben ennek is köszönhető, hogy a gigantikus méretű fatörzs, az ős élőhely és a hatalmas leletanyag fennmaradt az utókor számára – folytatja Szarvas Imre.
A folyamatos feltárásokkal együtt, e nemzetközi összehasonlításban is kimagasló paleontológiai érték bemutatására egy geológiai tanösvényt és a lábnyomos területet bemutató csarnokot hoztak létre. A 21–24 millió éves páratlan leletegyüttest rejtő terület 1944 óta védett, egy részét 1986-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A védett terület magas szintű természetvédelmi kezelését az Európa Tanács szakmai testülete 1995-ben Európa-diploma cím odaítélésével ismerte el. – A terület nagyközönség számára is megnyitott túraúthálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő kőzetparkból, a biológiai ösvényekből és a kősziklaösvényből áll. A látogatókat a Gyurtyánkő pihenőépülete fogadja. A fogadóépület és a környékén kiépített pihenőhelyek, vizes élőhely-rekonstrukciók képezik a tanösvényhálózat kiinduló- és végpontját, itt kezdődik a különleges időutazás – folytatja a tájegységvezető.
A szakembertől megtudtuk, hogy a csodálatos őskori emlékeket őrző tanösvényt egyelőre nem látogatják annyian, hogy támogatások, pályázatok nélkül is működtetni, fejleszteni tudják. – A közelmúltban nyertünk el uniós pályázaton 500 millió forintot, amelyből a fogadóépület átépítését és a terület akadálymentesítését fogjuk megoldani. A mi helyzetünk nagyban függ attól is, hogy Ipolytarnóc település hogyan fejlődik a jövőben, mert a tanösvény és a község egymásra van utalva. Sokat jelenthetne számunkra az is, ha sikerülne a falusi turizmust megfelelően népszerűsíteni, valamint abban is bízunk, hogy előbb-utóbb egy erdei iskola létesül a közelünkben, amely biztosíthatná a terület jövőjét.
A tájegységvezető merészebb terveket is szövöget, ehhez azonban nemcsak a környékbeli magyar, hanem a határ túloldalán fekvő szlovák településvezetők együttműködése is szükséges. – Az ipolytarnóci tanösvény a jövőben nem csupán a környék, hanem a térség további fejlesztésében is számottevő szereppel bírhat. Szellemi és bemutatóhelyi központja lehet a leendő nógrádi geoparknak, amely a szlovák határon átnyúlva az egykori fél Nógrád vármegyét egyesítve, egy térségfejlesztési koncepciót valósíthatna meg. A terület nagyon gazdag ősmaradványokban és felszín alatti, földtani képződményekben. Fülektől kezdve egészen Hollókőig, a béri andezitoszlopokig nagyszerű földtani túrákon vehetnének részt az érdeklődők. Ennek a térségnek a geoturizmusra épülően a kulturális értékeit is meg lehetne ismerni, kezdve a világörökség Hollókővel, ahol a helyi vár az ófaluval együtt andezitsziklákra épült – összegezte Szarvas Imre.

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban