Eladták az iraki adósságot

A Gyurcsány-kormány nemcsak a Magyarországgal szembeni iraki adósság 80 százalékáról (csaknem 38 milliárd forintról) mondott le az arab ország újjáépítése céljából, hanem eladta a tartozás fennmaradó húsz százalékát is egy követeléskezelő cégnek – értesült lapunk. Iraknak ezt a 46 millió dollárt is csak 22 év alatt kell megfizetnie. Washington nyomására számos ország elengedte az iraki adósság nagy részét.

2006. 06. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Irak pénzügyminisztere, Alli A. Allawi egy szűkszavú nyilatkozatban köszönte meg a magyar adófizetőknek azt a 38 milliárdos ajándékot, amely a Magyarországgal szemben fennálló tartozásuk 80 százalékának elengedéséből származik. Közölte: „Irak nagyra értékeli Magyarország konstruktív hozzáállását.” Lapunk már beszámolt arról, hogy a magyar állam 184 millió dollárról (38 milliárd forintról) mondott le az arab ország javára, és ezzel 230 millió dollárról 46 millióra csökkentette Irak fennálló tartozását az újjáépítés céljából. Mivel a Pénzügyminisztérium többszöri megkeresésünkre sem válaszolt a kérdéseinkre, azt nem sikerült megtudnunk, hogy mit kapott ezért cserébe Magyarország, és hogyan hajtják be Irak fennmaradó tartozását. Információink szerint a fennmaradó követelés kezelését egy magáncég vállalta, amely megvásárolta az adósságot. Lapunk úgy tudja, hogy Iraknak ezt a 9,5 milliárd forintnak megfelelő tartozást is csak 22 év alatt kell rendeznie, és az első három évben még kamatot sem kell fizetnie. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adósság teljes összegéről lemondott a kormány.
Az Irakkal 2004-ben kötött megállapodás értelmében a Párizsi Klub országaival szemben fennálló iraki tartozások 80 százalékának törlését függővé tették volna attól, hogy Bagdad teljesíti-e a Nemzetközi Valutaalap által megszabott gazdasági programot. A szervezet tagországai azonban már most engedtek az adósságokból. Ez azért is különös, mert Franciaország, Oroszország és Németország eredetileg elutasította az amerikai felhívást az iraki tartozások törlésére, hiszen ezzel kedvezményesebb adócsökkentést adnak egy olajban gazdag országnak, mint amilyet a világ legszegényebb államai kapnak. Magyarország a nagyobb vidéki városaink éves költségvetésének megfelelő összegről mondott le Irak újjáépítése céljából, amelyben magyar cégek nem kaptak komolyabb lehetőséget. Lengyelországon kívül a többi kelet-európai ország cégeinek sem ajánlottak fel semmit, pedig Románia például az 1,7 milliárd dolláros tartozás nagy részéről lemondott.

Fegyverek a Gripenre. „Nem éri el az ötmilliárd forintot” az a szerződés, amelyet a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött május folyamán a német–amerikai Diehl Raytheon céggel, hogy az kis hatótávolságú AIM–9L/I–1 Sidewinder légiharc-rakétákat állítson a Gripen vadászgépek számára – tudtuk meg repülőgép-ipari forrásokból. A NATO-készletből származó fegyvereket felújítják és modernizálják leszállás előtt. A HM az amerikai Raytheon cégtől földi célok elleni, optikai irányítású AGM–65G/K Maverick rakétákat is vásárolt, ám ennek az ügyletnek a részletei sem nyilvánosak. (Z. G.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.