„Európai hírű” torony

Európába is eljutott a híre annak a „híradás-technikai toronynak”, amelyet a Hollóházához közeli Kánya-hegyen emeltek fel rekordgyorsasággal, hogy ott titkos tevékenységet folytathassanak a katonák. Az Európai Zöldpárt „törvényellenes cselekedetnek” minősítette és határozatban ítélte el májusi tanácsülésén az építkezést. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője szerint a zöldpárt szakembereit rosszul tájékoztatták. A szaktárca területfoglalását a Zempléni-hegységben első fokon a bíróság is birtokháborításnak minősítette.

Egyhangúlag ítélte el harmincöt európai zöldpárt azt az építkezést, amelyet 2003-ban végeztetett el a Honvédelmi Minisztérium (HM) a Zempléni Tájvédelmi Körzet határán. Mint arról korábban beszámoltunk, a festői Hollóháza fölé hatvanöt méter magas lokátorállomást emeltek, de azt nem tudni pontosan, milyen célból, mert a létesítményről a honvédelmi tárca katonai titokra hivatkozva nem nyilatkozik. Információink szerint a tornyot magyar katonai felderítők használják, az európai zöldek azonban úgy tudják, hogy a NATO egyik létesítményéről mondtak ítéletet. Az Európai Zöldpárt (EGP) május elején tartott tanácsülésének napirendjére a párt magyar tagszervezetének, a Zöld Demokraták Szövetségének (ZDSZ) kezdeményezésére vették fel a kánya-hegyi katonai torony ügyét. Az EGP határozatát a ZDSZ anyagai alapján hozta meg.
A ZDSZ szerint a „NATO katonai lehallgatótornya” a Kánya-hegyen majdnem 150 magántulajdonos osztatlan közös tulajdonában lévő erdőben épült, de az építkezéshez nem szerezték meg a szükséges engedélyeket, és nem kérték ki az erdőtulajdonosok beleegyezését sem. A szervezet állítja azt is, hogy a terület a Zempléni Tájvédelmi Körzet védőövezetébe tartozik, és 1994 óta fokozottan védett térségnek számít, 2005-től pedig a Natura 2000 listáján is szerepel.
Mint ismert, a HM első fokon pert vesztett az Encsi Városi Bíróságon, amely birtokháborításnak minősítette a Kánya-hegyen a területfoglalást. A Bükki Nemzeti Park, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet határán felépített kánya-hegyi katonai lokátorállomás körül mintegy másfél hektárnyi területet vett körbe szögesdróttal a HM által megbízott kivitelező 2003-ban. A minisztérium fellebbezett a bírósági döntés ellen. A Zempléni-hegységben található Kánya-hegy területén létesített katonai objektum építése 2001-ben kezdődött – közölte lapunkkal Bocskai István. A HM szóvivőjének állítása szerint a beruházás a tulajdonosokat tömörítő erdőbirtokos társulás hozzájárulásával, érvényes építési engedély birtokában valósult meg. A terület kisajátítása az államigazgatási eljárás szerint folyamatban van, de annak lezárásáig és az azt követő kártalanításig a honvédelmi tárca bérleti díjat fizet az erdőbirtokos társulásnak. A szóvivő állította azt is, hogy a HM már az építkezés megkezdése előtt és az alatt is tájékoztatta az érintett településeket lakossági fórumokon és írásban is. A tárca civil szervezeteket is bevont az egyeztetésbe – tette hozzá a szóvivő. Mint elmondta, a híradás-technikai toronyban jelenleg is katonai célú tevékenység folyik, ám erről nemzetbiztonsági okok miatt nem adhatnak felvilágosítást. A szóvivő megdöbbenéssel fogadta az EGP határozatát. Erről nemrég úgy nyilatkozott: a nemzetközi szervezetet bizonyára rosszul tájékoztatták. A Kánya-hegy azon része, ahol az objektum áll, semmilyen természetvédelmi oltalom alatt nem áll, és nem állt az építkezés előtt vagy alatt sem. A Kánya-hegy nem része a Zempléni Tájvédelmi Körzetnek – jelentette ki a szóvivő. Bocskai szerint súlyos tévedés az is, hogy az EGP határozatában „NATO-létesítményként” említik a tornyot, hiszen az a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeit szolgálja, és a magyar költségvetésből finanszírozták.