Az oktatási tárca azzal indokolja az utólagos képzési hozzájárulás bevezetésének szükségességét, hogy szerintük méltányossági problémákat vet fel, ha az államilag finanszírozott diákok egyáltalán nem járulnak hozzá képzési költségeikhez, míg a költségtérítéses hallgatók ezek jelentős részét viselik. Az utólagos képzési hozzájárulás lényege az, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a diploma megszerzése után meghatározott jövedelemszint elérése esetén részletekben visszafizeti az államnak a képzési költségeit. A jelenlegi elképzelések szerint akkor kellene megkezdeni a törlesztést, ha az illető éves jövedelme eléri a minimálbér negyvenszeresét. Ettől kezdve a bruttó bér három, kiemelkedően magas fizetés esetén pedig hat százalékát kell havonta befizetni.
A dokumentum – amely még Magyar Bálint vezetése alatt készült – alapján az egyéni képzési számlán nyilvántartott tartozás ugyan nem kamatozik, de az éves infláció mértékével növekszik. A törlesztés során is emelkedik, a vissza nem fizetett hányad ugyanis továbbra is növekszik a pénzromlás szerint. Az egykori diák annál többet fizet viszsza az államnak, minél kisebb a törlesztőrészlete.
A tárca külön becslést készített a köz-, illetve a versenyszférában elhelyezkedő fiatalok várható törlesztéséről. Például egy tanulmányait jövőre megkezdő orvostanhallgató éves képzési költsége 2007-ben 1,140 millió forint, az utolsó évben azonban ugyanez már 1,33 millió forintba kerül. Ennek alapján kiszámítható, hogy egy jövőre kezdő hallgató orvosi képzése összesen 7,7 millió forintba kerül az államnak. Az OM várakozásai szerint egy közszférában elhelyezkedő orvos 14 év után kezdi a visszafizetést, és 27 éven keresztül törleszt. Az évek során a 7,7 millió forintos tartozása 13,879 millió forintra dagad. Ha az illető a versenyszférában helyezkedik el, akkor 4 év után kezdődik a törlesztés, 21 évig tart, és közel 11 millió forintot kell visszafizetni.
Az OM arra számít, hogy a közszférában dolgozó, alapképzésben végzettek, illetve a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők jövedelme egyáltalán nem, vagy éppen a nyugdíjkorhatár előtt éri el a törlesztési limitet, tehát ők nem fizetik vissza a tandíjat Viszont a mester-, orvos- és hagyományos képzésben végzettek várhatóan az állami szférában törlesztenek. A versenyszférában elhelyezkedők ugyanakkor gyakorlatilag teljeskörűen kötelezetté válnak, és döntően vissza is fizetik majd a képzési költséget. A tárca szerint 2013-ban folynak be az első bevételek a tandíjból. A kezdeti 2,7 milliárd forintos becsült évi bevétel gyorsan növekszik, és 2030-ra eléri a 120 milliárd forintot.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
