Balatonhenye felé, a Káli-medencén keresztül vezető úton gyönyörű az alkony. A rozsdaszínbe öltözött domboldalak mentén sárga és szürke csikók legelnek a mezőn, hosszú árnyakat rajzolnak a hegylábakra a zöldellő szőlősorok. Az ember belegondolni sem mer, amikor itt jár, hogy egyszer kamionok is közlekedhetnének ezen a vidéken, megpakolva azzal a mészkővel, amelyet a közeli hegyből robbantanak ki, és őrölnek apróra a gépek. A balatonhenyei ingatlantulajdonosok legalábbis ezen háborodtak fel, amikor megtudták, hogy egy vállalkozó a falu kőbányájának megnyitását tervezi, ahonnan egy újonnan megépített úton évente 200 ezer tonna követ szállítanának el a közeli autópálya-építésekhez. A henyei bánya ugyan a mai napig rendelkezik működési engedéllyel, de az utóbbi időkben csak kisüzemi termelés folyt a Balatoni Nemzeti Park szélén. A Promo-Media Network Kft. azonban az interneten megtalálta az eladó bánya hirdetését, és hatástanulmányt készíttetett arról, hogy érdemes-e újra elindítani a termelést. A balatonhenyei bánya 1986 óta létezik, de díszítőtömbkő-kitermelése nem volt gazdaságos, ezért az üzem hol működött, hol nem, 2004-ben pedig teljesen felfüggesztették a tevékenységét. A helyiek szerint már akkoriban attól féltek, hogy a kőszállító teherautók miatt a házaik falai megrepednek, de szinte elviselhetetlen volt számukra a járművek robaja és a felvert por is. Ezért sem értik, hogy a bánya új tulajdonosa által megrendelt tanulmányban a szakértők miért állítják azt, hogy a bányászat nem járna a környezet károsításával.
A balatonhenyei önkormányzati képviselők állítják, hogy nem tájékoztatták őket a bányanyitási tervekről. Múlt pénteken falugyűlést szerveztek a helyi ingatlantulajdonosok Balatonhenyén, ahol megjelent Szalai József polgármester is, aki elmondta: az ügyben egyszer kereste fel a lakásán a vásárló cég ügyvezetője, de később nem jelentkezett. A falu közgyűlése egyébként egyhangúlag utasította el a bányanyitás tervét. Ezt megerősítették a balatonhenyeiek is, akik a falugyűlésen kézfeltartással szavazták a mészkőbánya megnyitása ellen.
A közhangulat nem kímélte a bányát megvásárló Promo-Media Network Kft. helyszínen megjelent képviselőjét sem. Egyesek ironikusan felkínálták a házukat a cég ügyvezetőjének, hogy elköltözhessenek a bánya közeléből, mások azt javasolták a vállalkozónak, hogy költözzön Balatonhenyére, mert ebben az esetben bizonyára nem támogatná a bánya működését.
Séra Tamás, a cég ügyvezető igazgatója a falugyűlésen azzal érvelt, hogy az általa felkért szakértőket nem ismerte, viszont a hatástanulmányuktól tette függővé, hogy aláírja-e az adásvételi szerződést. Mint közölte, bízik a dokumentum készítőiben, hiszen nem kevés pénzt fizetett a szakvéleményekért. A helyiektől azt kérte, hogy várják meg a környezetvédelmi hatóság ítéletét, hiszen a bányát nem nyithatják meg, ha a hatástanulmányukban leírtak nem felelnek meg a valóságnak. A falugyűlésen megjelent polgárok viszont kijelentették, ismerik a hatástanulmányt, annak legalább húsz pontjában valótlanságok szerepelnek, a hatóságnak pedig általában nincs kapacitása arra, hogy a számára beadott iratokon kívül mást is megvizsgáljon. Éppen ezért a helyiek nevében számos zöldszervezet jelentkezett be ügyfélként az engedélyezési eljárásba. A hatóság július 18-ra kiírt egyeztető tárgyalásán köteles lesz figyelembe venni a véleményét a Káli-medence Természetvédő Társaságnak, a Védegyletnek, a Gázló Környezet- és Természetvédelmi Egyesületnek és a Balatoni Nemzeti Parknak is.
Ezek a vélemények pedig természetesen a bányanyitás ellen szólnak, és egyelőre nem támogatja a kitermelést a nemzeti park sem. A zöldek szerint az üzem működése nagy levegő- és zajszenynyezéssel járna, de veszélybe kerülnének a helyi vízbázisok is, nem beszélve a szállítással járó kamionforgalomról.
A vállalkozó által elkészíttetett tanulmány szerint a kamionforgalmat egy Balatonhenye és Monoszló között újonnan építendő úton, Zánka belterületét érintve akarják levezetni a 71-es főútra, Balatonszentgyörgyig.
A környezetvédők szerint a tervezett út szerepel a Balaton-törvényben, de nem kamionforgalomra méretezve, hanem a buszközlekedés megoldására. A bányát ugyanakkor 2019-ig tervezik üzemeltetni, ami a zöldek szerint azt is jelentheti, hogy nemcsak az M7-eshez, hanem más építkezéshez, más utakon is követ akarnak majd szállítani.
A Promo-Media Network Kft. tanulmánya állítja, hogy káros hatás legfeljebb csak a bányától számított 677 méteres körzetben érheti a környezetet. A zöldek viszont nehezményezik, hogy a tanulmány nem számol a negyventonnás össztömegű teherautók hatásaival.
A Promo-Media Network Kft. ügyvezetőjét a falugyűlésre egyébként nem hívták meg, de amikor mégis megjelent, nem nagyon engedték szóhoz jutni. Az ügyvezető lapunknak bevallotta: a közhangulatot nem tudta befolyásolni, pedig azzal a szándékkal érkezett, hogy megegyezzen a helyiekkel. A bánya ugyanis az általa felkért független szakértők szerint nem zavarná a falu életét, a helyi adókból viszont „ezerszer” nagyobb bevétele lehetne Balatonhenyének, mint amennyi eddig befolyt a falusi turizmusból. Az ügyvezető közölte: a vásárlás előtt készült tanulmány szerint a bánya más karsztrendszeren helyezkedik el, mint ahol a henyei vízbázis található, a porszennyezést még a műszerek is a bányától 230 méterre jelzik, miközben a legközelebbi lakóház mintegy 800 méterre épült, a szállítás pedig nem érinti Balatonhenye és Monoszló belterületeit. A mai bányászat szerintük nagyobb kiporzást és zajt sem jelent, hiszen a robbantásokat húszméteres furatokban végzik a hegy belsejében, a követ pedig modern gépekkel dolgozzák fel. A környéken élők azonban nem kérnek a kőbányászatból.
A falugyűlésen megjelent Monoszló és Badacsonytördemic polgármestere, valamint Lasztovicza Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, akik leszögezték: inkább a falusi turizmus fejlesztése a térség hosszú távú érdeke, mert a „szürkemarhákat jobban kedvelik, mint a kamionokat.”
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
