Fizethetünk a vizitért?

Több leendő kormánytag is elképzelhetőnek tartja a vizitdíjat, eddig azonban egyikőjük sem tette egyértelművé, hogy valóban bevezetik azt. A GKI Egészségügy-kutató Intézet tanulmánya szerint a kormány terveivel ellentétben a vizitdíjtól nem csökkenne az orvos-beteg találkozások száma.

Veres János jelenlegi és leendő pénzügyminiszter támogatná a vizitdíj bevezetését – derült ki a politikus keddi bizottsági meghallgatásán. Molnár Lajos egészségügyiminiszter-jelölt sem határolódott el az ötlettől az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén, de leszögezte: a bevezetésről még nincs döntés, szakmai egyeztetések folynak. Különböző orvosi fórumokra hivatkozva azt mondta, hogy az orvostársadalom többsége is a bevezetés mellett van. Fél doboz cigaretta árát szokás emlegetni mint lehetséges összeget – tette hozzá.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke viszont úgy fogalmazott: nem értenek egyet a vizitdíj bevezetésével, és azt soha nem támogatták. Ha ugyanis valóban egy fél doboz cigaretta árában határoznák meg az összeget, az nem segítene az egészségügyi költségvetésen, ellenben azt a téves érzetet keltené az emberekben, hogy az orvosi szolgáltatás csak ennyit ér. Ha viszont ennél magasabb összeget kellene fizetni, az a szolidaritási elven alapuló tb-rendszerben igazságtalan volna és a mai jövedelmek mellett sokan nem tudnák kifizetni, így ők kiszorulnának az ellátásból.
A GKI Egészségügy-kutató Intézet szerint a vizitdíj nem kulcstényező az orvos-beteg találkozások számának csökkentésében. Noha a statisztikai adatok szerint a magyarok sokkal gyakrabban fordulnak orvoshoz, mint a régi 15 EU-tagország polgárai, ennek okai speciálisak – hívja fel a figyelmet a GKI tanulmánya. A háziorvos-beteg találkozások jelentős részét a gyógyszerfelírások generálják. Egy nemrég hozott rendelkezés szerint ráadásul alkalmanként háromhavi helyett már csak egyhavi gyógyszeradag írható fel. Így egy krónikus betegnek e célból akár évi tizenkétszer is meg kell jelennie a rendelőben. Emellett számos szakellátáshoz háziorvosi beutalóra van szükség, s hazánkban a doktorok olyan tevékenységeket is végeznek, amit máshol a szakdolgozók látnak el.
A mindenki által kifizethető vizitdíj bevezetésével arra lehet ösztönözni az embereket, hogy csak akkor menjenek orvoshoz, ha valóban szükséges. Emellett – 200 forinttal számolva – évi 20-30 milliárd forinttal növelhető az egészségügyi kassza bevétele, s megzavarható a hálapénzfizetés intézménye. A GKI szerint súlyosabb ellenérv viszont az, hogy a legszegényebbek akkor sem tudják vagy akarják majd kifizetni még az alacsony összeget sem, ha indokolt az ellátásuk, s így az időben nem kezelt betegek későbbi kezelése rontja az életkilátásokat, s így jelentősebb terhet ró a tb-re.
A vizitdíj mellett érveltek viszont a CEMI-országtanulmány közgazdász szerzői, mondván: tarthatatlan, hogy Magyarországon az egy lakosra jutó orvoslátogatások száma a kétszerese, a kórházi kezelést igénylőké pedig a másfélszerese a fejlett országokban megszokottnak. Ördögi kör keletkezhet így, mert a túlterhelt orvos csak kevés időt tölt a beteggel, ezért a valóban rászorulók nem jutnak elég információhoz, illetve nem mindig a megfelelő kezelést kapják. S miután nem gyógyulnak meg, újabb és újabb orvosokat keresnek föl, ahol szintén csak részleges ellátáshoz juthatnak.