A következő kormányban az MSZP egyik erős emberének tartott Szekeres Imre lett a honvédelmi miniszter. A tárcavezető meghallgatásán már ön elnökölt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában. A meghallgatás és a kormányprogram honvédelmi fejezete alapján mi a benyomása, mi várható a jövőben a Magyar Honvédségnél?
– Szekeres Imre parlamenti bizottsági meghallgatásán ugyan próbálta ezt cáfolni, de a kormány honvédelmi programjában azt vélem felfedezni, hogy folytatódik a leépítés a hadseregnél és a rendvédelmi szerveknél. Ez azért is veszélyes, mert a folyamatos leépítés eddig is jelentős mértékben csökkentette az ország védelmi képességeit. Sajnos a következő években sem várhatunk mást, mert nem kezelik kellő súllyal a rendvédelmi és biztonságpolitikai kérdéseket. A rendőrségre, a honvédségre és a határőrségre úgy tekint ez a kormány, mint olyan szervezetekre, amelyektől mindig el lehet venni költségvetési forrásokat.
– Szekeres Imre a meghallgatásán azt ígérte, hogy politikai súlyt ad majd a Honvédelmi Minisztériumnak. Ezt sem tekinti biztató jelnek az előző évekhez képest, amelyekben közel százmilliárd forintot vontak el a szaktárca költségvetéséből?
– Azt szeretném remélni, hogy egy olyan, befolyásosnak tűnő MSZP-s politikus, mint Szekeres Imre, mást képvisel az elődjéhez képest, például a jövő évi költségvetés összeállításakor. Az viszont kérdés, hogy a következő honvédelmi miniszter a politikai komisszár szerepét vállalta-e el, vagy pedig a kormányon belül képes lesz a honvédelem érdekeit kellő hangsúllyal és mértékben képviselni. Petrétei Józseffel kapcsolatosan is az a legnagyobb kérdés, hogy megfelelően meg tudja-e e jeleníteni a rendőrség érdekeit. Felismeri-e a kormányzat, hogy a rendvédelmet nem lehet a hátsó sorba parancsolni, hogy a biztonsági kérdésekre – legyen az akár katasztrófavédelem vagy terrorizmus elleni küzdelem – folyamatosan figyelni kell.
– Az előző ciklus elején a honvédségnél egy védelmi felülvizsgálatot követően elindult egy haderőreformnak nevezett folyamat. Katonai körökben is azt mondják, hogy ennek a leépítést magába foglaló első fejezete már le kellett hogy záruljon. Van remény arra, hogy a következő években elkezdődik az építkezés?
– Sajnos ennek nem lehet látni a garanciáit. A kormányprogram vállal ugyan fejlesztéseket, de ezek nagy részének szerintem a jelenlegi költségvetésben nincs semmilyen fedezete. Olyan fejlesztésekről szól a program, amelyeket részben már megkezdtek, és most szeretnének folytatni, de arról nincs információnk, hogy erre honnan lesz pénz. Szekeres Imre elismerte a meghallgatásán, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonta azt a NATO-nak tett vállalásunkat, miszerint a nemzeti össztermék két százalékát honvédelmi célokra fordítjuk. Arra viszont nem tett ígéretet, hogy az ő minisztersége alatt változás történik ebből a szempontból a költségvetésben. Ráadásul folyamatosan azt halljuk a kormány részéről, hogy újabb „kiigazító” intézkedésekre, vagyis megszorításokra kell számítani. A honvédelmi program árnyaltan fogalmaz, „meglebbenti”, hogy az ország teherbíró képességeihez kell igazítani a honvédelem ügyét. Ez „magyarra fordítva” azt jelenti, hogy újabb leépítések következnek. Ez még elfogadható lenne, ha csak a minisztériumi vezetést érintené, de a csapattesteken végrehajtott megszorítások már túl vannak azon a határon, amelyet az ország elbír.
– Miközben megszorításokra lehet számítani, közel ezer fővel veszünk részt nemzetközi missziókban. Korábban sok kritika érte a kormányt iraki szerepvállalásunk miatt, de ezt az ország lakosságának többsége is elutasította. Mi az álláspontja Magyarország nemzetközi szerepvállalásáról?
– A kormányprogram egyik nagy hibája az is, hogy nem tesz különbséget a külszolgálatok között. A szöveg alapján csaknem ezer fővel minden nemzetközi műveletben részt vesz Magyarország, ahol azt igénylik. Nem differenciál a Magyar Honvédség teljesítőképessége, adottságai, a rendelkezésre álló katonák felkészültsége és felszereltsége alapján, de azt sem veszi figyelembe, hogy melyik misszió segíti elő leginkább hazánk biztonságát.
– A program azt megemlíti, hogy a Magyarország biztonságát közvetlenül is érintő övezetekben hangsúlyosabban venne részt a magyar haderő a nemzetközi műveletekben.
– Ez a szándék találkozhat a Fidesz támogatásával is, hiszen mindig egy olyan programot támogattunk, amely alapján Magyarország a balkáni rendfenntartásban és a Balkán biztonságának megteremtésében határozottabban vesz részt. Azt viszont nem gondolom, hogy például Afganisztánra kellene költenünk több tíz milliárd forintot, ahogyan azt a jelenlegi kormány tervezi. Kérdés, hogy ekkora összeget kell-e egy ilyen misszióra elkölteni, miközben a Magyar Honvédség egyre rosszabb műszaki és infrastrukturális körülmények között tevékenykedik.
– Eddig egyetlen kormány sem adta írásba, hogy visszavonjuk a NATO-nak tett korábbi vállalásainkat, és ezek helyett újabb felajánlásokat teszünk a szövetségnek. A jelenlegi programban viszont még ez is szerepel.
– Információim szerint a NATO eddig sem nézte jó szemmel, hogy nem teljesítjük bizonyos korábbi ígéreteinket. A Fidesz minden olyan átalakítást kész támogatni, amely a racionalitás irányába hat, és megtakarítást eredményez, de ezek nem szabad, hogy tovább gyengítsék a védelmi képességeinket. Az tarthatatlan állapot például, hogy a közel harmincezer fős tárcalétszámnak csak a fele dolgozik a csapatoknál. A tárca vezetésének létszámleépítéséről döntött a következő miniszter, és ígérete szerint első lépésben 150 embert küldenek el a HM-ből, de az kérdés, hogy a továbbiakban mennyi ereje lesz a következetes racionalizáláshoz. Jó volna, ha az lenne az új kormány egyik üzenete, hogy fontosak a katonák, a rendőrök és a határőrök, de az a gyanúm, hogy az őket érintő kérdésekben a végső szót most sem a miniszterek mondják majd ki, hanem Gyurcsány Ferenc.
– A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában a Szekeres Imréhez intézett első kérdések egyike az volt, hogy volt-e katona, és korábban mennyit foglalkozott honvédelmi ügyekkel. Önt hogyan érintette ez a kérdés?
–Ha erre gondol, én sem voltam katona, és korábban nem foglalkoztam honvédelmi, illetve rendészeti kérdésekkel. Egy olyan város, Hódmezővásárhely polgármestere vagyok viszont, ahol állandó kapcsolatom volt a helyi rendvédelmi szervekkel, és tisztában vagyok a problémáikkal is. A városban valaha kiemelkedően működött egy dandár is, amelyet az előző kormány alatt megszüntettek. A Fidesz-frakcióban azért kaptam meg a bizalmat a parlamenti bizottság elnöki tisztségének betöltésére, mert sokéves vezetői tapasztalatokkal rendelkezem, és igyekszem megfelelni ennek a bizalomnak.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
