Visszaminősítésünk azt jelenti, hogy hazánk finanszírozása megdrágul, azaz a korábban előre jelzettnél többet kell majd kamatkiadásokra fordítanunk. Az S&P azzal számol, hogy a jelenlegi költségvetési pálya mentén az államadósság 2009-ig a GDP 74 százalékára emelkedik, azaz 14 százalékkal lépi túl az euróbevezetéshez szükséges 60 százalékos plafonértéket. Pesszimista az előrejelzés a hiányt illetően: az idei hiány a hitelminősítő szerint 11 százalékra fog rúgni, de még 2009-ben is a hazai össztermék 6,8 százaléka lesz. Az S&P kizártnak tartja, hogy az eurót 2014 előtt bevezessék hazánkban.
*
Nem tartotta reálisnak az S&P-nek a hiányra és az államadósságra vonatkozó előrejelzését tegnap Veres János pénzügyminiszter, aki a leminősítés közzététele után tartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az S&P prognózisában szereplő számadatok nem megalapozottak. A hitelminősítő negatív kilátása és a megszorításokat illető kritikái ellenére Veres úgy fogalmazott: a döntés a múltat minősíti. Mint mondta, a kormányprogram megismerése után a hitelminősítő minden bizonnyal változtat a negatív kilátáson. A forint gyengülésére vonatkozó kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter megerősítette, a kormánynak nincs árfolyamcélja. Lehet, hogy Veres János nem tartja megalapozottnak a hitelminősítő intézet számadatait, de a hitelminősítő intézet sem tartotta reálisnak a Veres János által közölt költségvetési adatokat – reagált a leminősítés hírére Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki hangsúlyozta: a mostani döntésben jelentős szerepet játszott a kormányzati őszinteség hiánya, s az, hogy Magyarország a költségvetési trükközésről híresült el. – A magyar államháztartás helyzete kritikusabb, mint azt korábban, a májusi gazdasági előrejelzésünkben gondoltuk – jelentette ki tegnap Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa a BruxInfónak a megszorításokkal kapcsolatban.
Tegnap a GKM közzétette elemzését a magyar gazdaság alakulásáról, amelyet a portfolio.hu portál így kommentált: a szaktárca öszszefoglalója a már megszokott optimista hangvételű, csupán a befektetők által legfontosabb tényezőnek tekintett költségvetési hiánnyal nem foglalkozik. Mindez az S&P-leminősítés fényében egy minimum tízdioptriás rózsaszín szemüveget feltételez.
Reálbércsökkenés. Jelentős reálbércsökkenést vetítettek előre tegnap a Gyurcsány-csomag hatását vizsgáló gazdaságkutatók. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Reuters által rendezett fórumon azt közölte: az élőmunkát terhelő adók emelése és az infláció felgyorsulása miatt minimum 4-5 százalékos reálbércsökkenés lesz jövőre, sőt, egyes jövedelemsávok esetében 10-12 százalékkal ér majd kevesebbet a munkabér. A visszaesést az elemző a jövőre 5-7 százalékra felgyorsuló pénzromlással magyarázta. A fórumon részt vevő Oszkó Péter, a Deloitte Rt. adópartnere az adóemelésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a mostani intézkedések csak tartósítják a jelenlegi rendszer hibáit, így továbbra is kevesen fognak nagyon sok adót fizetni. A Reuters közzétette felmérését, eszerint a költségvetési kiigazítás ára a megugró infláció és a gazdasági növekedés lelassulása lesz. A húsz hazai és külföldi résztvevővel készült felmérés szerint az MNB hétfői ülésén még nem emel kamatot, a következő hónapokban azonban növelni fogja a forinthitelek költségét.
A megszorító csomag féloldalasságára hívta fel a figyelmet tegnap Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki rámutatott: a jelenlegi szigorítások lényegesen nagyobb mértékűek, mint annak idején a Bokros-csomag volt. Hamecz furcsállotta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az alapkamat csökkentéséről tett minapi nyilatkozatát. Hangsúlyozta: a jegybank döntéseinél nem jutalmaz, hanem az inflációs folyamatokra reagál.
Választási csalásra készül Magyar Péter pártja + videó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!