Három fordulóban egyeztettek a koalíciós partnerek az Oktatási Minisztérium közlése szerint a Magyar Bálint-féle programról. Az első két fordulóban az MSZP-t Hiller István, Arató Gergely, Csizmár Gábor, Kiss Péter és Veress János, az SZDSZ-t pedig Magyar Bálint, Horn Gábor és Sándor Klára képviselte. A harmadik fordulóban Gyurcsány Ferenc is részt vett a tárgyaláson, és – néhány módosítással – elfogadták a liberális politikus 163 pontos csomagját, azaz a következő négy év oktatási programját.
A program közoktatási része leszögezi, hogy az általános iskola első három évében továbbra is csak a szülő beleegyezésével lehet buktatni. Megnövelik a nem szakrendszerű oktatás idejét az 5–6. évfolyamon, és ígéretük szerint 2010-re lehetővé teszik, hogy minden középiskolás alanyi jogon tanulhasson angolul.
A szocialisták választási programjával ellentétben már nincs szó a kisdiákok mindennapos testneveléséről, csak azt ígérik, hogy megteremtik, illetve javítják a mindennapi testedzés feltételeit az iskolákban. Megszűnik az alapműveltségi vizsga, amelynek eredeti célja volt, hogy belépést biztosítson a szakképzésbe, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2008. szeptember 1-jétől megszűnik a nyolc évfolyamos gimnázium, s négy, hat vagy tizenkét évfolyamos intézményként működhet tovább.
A program szerint regionális szinten létrehozzák a kórház-iskolahálózatot, amely azoknak nyújtana támogatást, akik súlyos betegségük miatt nem tudnak iskolába járni. Erősíteni kívánják a 12 évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolák elterjedését a kistérségekben, ami szintén a kistelepülések iskoláinak összevonásához vezet. Ugyanezt szolgálja a többcélú intézmények létrehozásának ösztönzése, vagyis a gimnázium, a szakközép- és a szakiskola egy intézménybe integrálása. A javaslat szerint törvénymódosítással kötelezővé teszik a kistérségi társulások alakítását. Magyar csomagja szerint a bezárt iskolákat iskolabusz-hálózattal pótolnák.
Megszüntetik a nevelési és a pályaválasztási tanácsadó irodákat, és továbbfejlesztik a közoktatási mérési, értékelési rendszert. A minimumteljesítményt több alkalommal el nem érő iskolák esetén intézkedési tervet készítenek, és ha ez sem vezet eredményre, akkor megvonják a bizonyítványkiállítási jogát.
Tovább differenciálják a pedagógusbéreket. A tervek szerint a béremelési keretek legalább ötven százalékát teljesítményhez kötött illetménykiegészítésként fizetnék ki. Ennek részeként fokozatosan növelnék az osztályfőnöki pótlékot, legalább az átlagjövedelem 10 százalékára. A pedagógusok kötelező óraszámát 2007. szeptember 1-jétől 20-ról 22-re növelnék, ezenkívül plusz heti két órában nem tanórai foglalkozások tartását írnák elő. A program 500 tornaterem és 100 tanuszoda megépítését
írja elő.
A felsőoktatásban teljesen áttérnek a hallgatói alapú finanszírozásra, és az egyházi intézményekben is – a hitéleti képzés kivételével – megszüntetik a garantált költségvetési támogatást. A jövőben a költségtérítéses képzésben részt vevők képzési díja emelkedik, az előírás szerint ugyanis a költségtérítés minimális összege nem lehet kevesebb a képzési és a fenntartási normatíva együttes összegénél, ami például az orvosi képzés esetében félévenként milliós nagyságrendű. Eldőlt az is, hogy 2007-től az államilag finanszírozott képzésre járók sem fognak ingyen tanulni, ugyanis bevezetik az utólagos képzési hozzájárulást.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
