Tandíj a felsőoktatásban

Azonnal fizetendő tandíj a felsőoktatásban, valamint a tanárok óraszámának radikális emelése a közoktatásban – ez a két fő pillére az oktatási reformnak nevezett megszorítócsomagnak. A Fidesz szerint nem fair, hogy a választási ámítás után jön a tandíj.

2006. 06. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átlagosan 525 ezer forintjába kerül az adófizetőknek ma minden egyes államilag finanszírozott hallgató, függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul tanul-e. Ez nem fair – jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón, ahol a szocialista–szabad demokrata kabinet által oktatási reformnak nevezett megszorítócsomagot ismertette. Hozzátette: igazságtalan, hogy egy szorgalmas és egy lusta gyerek képzési díját is az állampolgárok fizessék. Ezt orvosolja majd a FER (fejlesztési részhozzájárulás), magyarán az azonnal fizetendő tandíj bevezetése.
*
A FER-t a 2007–2008-as tanévben tanulmányaikat kezdő diákoknak kell először megfizetniük. A tandíj összege az alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz, amit két részletben, félévente kell befizetni. Az egyetemek maguk dönthetnek arról, elfogadják-e a kormány által javasolt összeget, vagy növelik, esetleg csökkentik a tandíjat, de ezt legfeljebb a kabinet által meghatározott norma plusz-mínusz 50 százalékáig tehetik meg.
Hiller közlése szerint a tandíjas diákok legjobban teljesítő 15 százaléka a következő tanévre mentesül a költségek megfizetése alól. Azok viszont, akik az év végére nem teljesítik a 30 kredites minimális eredményt, visszazuhannak a költségtérítéses képzésre, ahol horribilis összegeket kérnek tőlük. Az oktatási miniszter kijelentette: az első évfolyamra járó hallgatók eredmények hiányában nem fizetnek majd tandíjat. Így az első befizetésekre csak 2008 szeptemberében kerül sor. Mentesülnek a tandíjfizetési kötelezettség alól a halmozottan hátrányos helyzetűek, a doktori képzésben részt vevők és az első – csak oklevelet adó, kétéves – felsőfokú szakképzést vállalók is. Hiller szerint a felsőoktatásban emellett megkezdődik a képzési szerkezet és a piaci igények egymáshoz igazítása is. Ez azt jelenti, hogy a nagy diplomás-munkanélküliséget produkáló képzések keretszámait csökkentik, míg a piacképes kurzusok férőhelyeit növelik.
A közoktatásban bekövetkező legfontosabb változás, hogy 2007 szeptemberétől két órával növelik a tanárok kötelező óraszámát, valamint kettővel több nem tanóra jellegű foglalkozás – például szakkör – megtartására is kötelezik a pedagógusokat. Lapunk kérdésére a miniszter azt válaszolta, hogy az iskola fenntartójától is függ, hogy az óraszámemelés automatikusan tanári elbocsátásokkal jár-e, de mindenképpen az oktatás minőségének javulását várják tőle. A jövőben elindítják a Partneriskola-programot is, amelynek keretén belül tömeges intézmény-összevonást hajtanak végre. Hiller szerint ez nem jelent majd iskolabezárást, csak azt, hogy több települési intézménynek lesz egy igazgatója, gazdasági osztálya, illetve titkársága.
A nyelvtudás elterjedését úgy próbálják ösztönözni, hogy a középiskolákban 2010-ig kötelezővé teszik az angolnyelv-oktatást. Megjegyzendő, hogy a középiskolákban ma is kötelező egy idegen nyelv tanulása minden diák számára, csak eddig a tanulók választhattak, hogy mely nyelvet szeretnék megismerni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.