Végső döntés az ügyeleti díjakról?

Ma a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerül az orvosok elmaradt ügyeleti díj miatt indított pere. Így a legmagasabb magyarországi bírói fórum dönthet majd arról, hogy a kórházi dolgozók ügyeletben töltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít-e.

2006. 06. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügy előzménye, hogy a szolnoki Hetényi Géza Kórház 14 dolgozója pert indított az intézmény ellen. Az ok: hazánkban egy 2000-ben hozott kormánydöntés értelmében az ügyeletnek csak egy részét – 16 órából általában 4–8 órát – ismerik el munkaidőnek, s csupán ezután fizetnek túlmunkadíjat, miközben az Európai Bíróság több esetben is ezzel ellentétes döntést hozott. Kimondta ugyanis, hogy az ügyeletben töltött idő egésze munkaidőnek számít. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság már meghozta jogerős döntését, amelyben a dolgozóknak adott igazat, ám a kórház felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így az ügy az LB elé került. Egyébként országszerte több hasonló per is folyamatban van, az LB azonban most foglalkozik először a kérdéssel. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: régóta szorgalmazzák, hogy az Európai Bíróság döntésének eleget téve az ügyelet egészét tekintsék munkaidőnek, s azt eszerint fizessék, az eddigi elmaradásokat pedig rendezzék. A kormány azonban eddig nem mutatta szándékát, hogy kifizetné a dolgozóknak az elmaradt ügyeleti díjat.
A kamara egyébként tavaly megpróbálta felmérni, hogy menynyivel fizettek kevesebbet az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak annál, amit akkor kellett volna kapniuk, ha az elszámolás az uniós bíróság döntése szerint történik. A különbözetet Magyarország 2004. májusi EU-csatlakozása és 2005 júniusának vége között körülbelül negyvenmilliárd forintra becsülte.
– Nem is a szóban forgó összeg kifizetése lenne a fő probléma, hanem az, hogy ha a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni, akkor az orvosok kevesebbet dolgozhatnak majd, mint most – kommentálta korábban a helyzetet Rácz Jenő akkori egészségügyi miniszter. A munkavégzés időtartamát törvény maximálja hazánkban, pillanatnyilag heti 60 órában. Ha egy ügyelet ebből többet „visz el” a jelenleginél, akkor az orvosok munkaidőkerete hamarabb elfogyna. Ekkor összeomolhatna az ellátórendszer, mert nem lenne elegendő orvos. Hozzátette: meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne növelni az orvosok munkaidőkeretét, s ezután a jogszabályokat úgy kell megváltoztatni, hogy azok megfeleljenek az EU irányelvének és az uniós bíróság döntésének.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.