A Városkapunak helyet adó Jókai teret még 1998 előtt, a Nagy Imre teret pedig azt követően értékesítette a szocialista vezetésű nyíregyházi önkormányzat. Hasznosításukról már az eladás előtt is közszájon forgott néhány elképzelés – szóba került például egy kongresszusi központ építése is –, ám végül anyagi megfontolásokból úgy döntött a képviselő-testület, hogy megválik előbb az egyik, majd a másik ingatlantól is. A régi buszállomásnak és a központi taxidrosztnak is helyet adó Jókai tér először egy bank érdekeltségébe került, tőlük vette meg kicsit később az Igaz család, hogy aztán néhány év múltán a Nagy Imre teret is megszerezve egy kitűnően értékesíthető, óriási méretű belvárosi telket hozzon létre. Az Igazak ingatlanfejlesztési akciója a nyíregyháziak között váltott ki némi ellenállást, ám nagy meglepetést nem keltett. A család ugyanis tíz éve otthonosan mozog az ingatlanbizniszben: bábáskodtak a Nyírpláza építésénél, nem sokkal ezután pedig a Damjanich laktanyát sikerült megszerezniük, majd jó pénztért továbbadniuk egy építési vállalkozónak, illetve Nyírkomplex nevű kft.-jének. Utóbbi aztán meg is kezdte a volt katonai objektum polgári hasznosítását: 130 kis alapterületű lakást épített rajta, amit – kihasználva a kormányzat által nemrégiben bevezetett lakbértámogatást – lakásonként és havonta 25 ezer forintos állami szubvenció igénybevételével ad bérbe a kispénzű családalapítóknak.
A belvárosi Jókai és a Nagy Imre tér hasznosítása azonban nem ment ilyen könnyedén az Igaz famíliának és az általa képviselt üzleti köröknek, mielőtt egy budapesti cégnek továbbadták volna a telket. A városi Fidesz-frakció már a két tér értékesítését is ellenezte, majd folyamatosan úgy foglalt állást, hogy a belvárost tovább zsúfoló beruházás nem szerencsés ötlet.
– Többször jeleztük: teljesen fölösleges az eddigi áruházak mellé még újabb betonszörnyeket építeni egy százötvenezres városban. Sokkal jobban szolgálná a város érdekeit, ha zöld utat kapna az a civilek által is támogatott elképzelés, amely szerint közösségi térré öblösödő sétálóutcát kellene kialakítani a történelmi belvárosban az evangélikus templomtól a Jókai térig. Így nem menne tönkre a város hagyományos, egymásba nyíló terek által meghatározott esztétikus városképe, esély lenne arra, hogy a multinacionális konkurenciát eddig túlélő helyi kereskedők továbbra is életben maradjanak, és amiatt sem kellene aggódni, hogy a városban nem lesz taxidroszt – mondja Márföldi István, a nyíregyházi Fidesz-frakció vezetője.
Álláspontját erősíti Labosa Gusztáv, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület elnöke is, aki azt is hiányolja, hogy a civileknek nem volt elég információjuk a tervezett beruházásról, arról meg továbbra sincs, hogyan fog alakulni a város közlekedése, ha a Vay Ádám körúttól a Kossuth térig elzárják a forgalomtól a belvárost. – A tervben egyvalami kétségkívül elfogadható és szimpatikus: méghozzá a sétálóutca ötlete. Ám egyelőre az is kérdés, hogyan fog ez kinézni. Ugyanis a helyi újságokban megjelent látványtervekről már másnap kiderült: fele sem igaz az elképzeléseknek – mondja a városvédő, aki meglehetősen szkeptikus azt illetően, hogy lehet-e még egyáltalán tenni valamit a nyíregyháziakat elkeserítő monstrumépítési lázzal szemben.
A város legnagyobb taxitársasága, a száz autót üzemeltető Szabolcstaxi tulajdonosa, Zatureczki Pál ugyancsak Márföldi István fenntartásait igazolja. A taxisoknak létszükséglet, hogy a városközpontban elérhetők legyenek. A meglehetősen elkeseredett cégvezető nem cáfolja azt az értesülésünket, hogy amennyiben a város nem hajlik kompromisszumra, akár a demonstráció is szóba kerülhet.
– Tárgyalunk a városüzemeltetési kht.-val, és majd kiderül, sikerül-e olyan drosztot találni, ami nekünk is megfelel és a képviselő-testület elképzeléseivel sem ellentétes – mondja.
A taxisoknál is nagyobb elkeseredést okoz az elképzelés a tervezett beruházástól alig száz méterre lévő Universum üzletház kereskedői között. Ők, köztük Varga Mihály nőidivatáru-kereskedő és cége, nagyon tartanak a konkurenciától. Varga úr ugyan előre menekül, és azt mondja: bérel majd helyiséget az új komplexumban, de tudja, nincs mindenki olyan helyzetben, hogy ezt megtehesse. Ráadásul civilként sem szimpatizál a monstrumépítési lázzal. – Közel vagyok a hatvanhoz, itt, Nyíregyházán éltem le az életem javát, így nemcsak érdekeiben veszélyeztetett kereskedőként, de nyíregyháziként is sajnálom, hogy az egyik legszebb terünket tönkreteszik.
Semmi esély nem mutatkozik arra, hogy a több tízezer négyzetméteres, mélygarázzsal ellátott betonkolosszusok 2007 végéig ne épüljenek meg Nyíregyháza belvárosában. Veres István, a város főépítésze szerint városképileg teljesen elfogadható a beépítés, illetve az épületek út fölötti folyosóval történő összekötése.
Az építésnek a városrendezési terv nem állít akadályt, a tervezés gőzerővel folyik.
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés