A koalíció megkönnyítette az elbocsátásokat

A nyári szünet előtti utolsó ülésnapon, tegnap elfogadta a parlamentben a kormánytöbbség azt a módosítást, amely megkönynyíti majd az őszi elbocsátási hullámot. Az ellenzék megakadályozta azt a törvénymódosítást, amely megszüntette volna a kistelepüléseken a jegyzői hivatalokat.

Őszre tervezi a kormány a közszolgálati jogviszony átfogó felülvizsgálatát, és várhatóan ekkor kívánják elbocsátani köztisztviselők és közalkalmazottak tömegeit. Tegnap a parlamentben megkönnyítette a saját dolgát a kabinet, mert a koalíciós képviselők elfogadták azt a módosítást, amellyel kevesebbe kerülnek majd az elbocsátások. Míg jelenleg az elbocsátott köztisztviselő végkielégítését és egyéb járandóságait az utolsó munkanapon egy öszszegben kapta kézhez, addig a jövőben erre már nem lesz lehetőség, a végkielégítéshez csak a felmentési idő utolsó napján juthatnak hozzá. Ha a dolgozó a felmentési idő alatt újra munkát talál, akkor a felmentési időből hátralévő időszakra nem jogosult az átlagkeresetre, sőt a végkielégítésre sem.
Nem kapta meg a kétharmados többséget a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása. Ez a változtatás szintén a megszorító intézkedések része lett volna. Ha átmegy a Házon, akkor az 500 fő alatti települések nem működtethettek volna önálló jegyzői hivatalt, és 500, illetve 1000 fős lélekszám között is teljesíthetetlen követelményeket támasztottak volna az önálló jegyzői hivatal fennmaradásához.
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta viszont azt a hatpárti indítványt, amely szerint ez év végéig meghosszabbítják azt a határidőt, amíg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási igényüket beadhatják. Göndör István (MSZP) elmondta: párthovatartozástól függetlenül találkoztak a képviselők azzal a problémával, hogy többen most tudták meg, ilyen juttatás járna nekik. Hargitai János (KDNP) támogatta a határidő kitolását, ám kérte a parlamentet, fontolja meg ennek meghosszabbítását a jövő év végéig, illetve a jogosulti kör szélesítését. Ezt azonban csak az ellenzék támogatta, így javaslata nem kapott többséget.
Nem járult hozzá a Fidesz az Országgyűlés létszámának a kormány által javasolt csökkentéséhez. A kétharmados többséget igénylő törvénymódosítás azt tartalmazta volna, hogy a következő ciklustól 298 főre csökkentik a parlamenti képviselők létszámát a jelenlegi 386 helyett. A Fidesz viszont már korábban kidolgozta javaslatát, amely 200 fős törvényhozást hozott volna létre, olyan arányos választási rendszerrel, amely a kisebb pártoknak is kedvezne. A koalíciós pártok nem támogatták ezt a tervezetet, így nem jutottak a törvénymódosításhoz szükséges konszenzusra.
Ugyancsak elvérzett az a kétharmados többséget igénylő javaslat, amely a jelenleginél szigorúbb öszszeférhetetlenségi szabályozást alkotott volna az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők számára. Az előterjesztés lényege az volt, hogy a hazai és az európai magyar képviselők nem vállalhatnak az állami szférában semmilyen gazdasági jellegű megbízatást. A parlament leszavazta az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló kormányjavaslatot. Ebben kifejtették volna, hogy a mentelmi joggal rendelkezők közlekedési hatósági és rendészeti eljárások alól nem vonhatják ki magukat. Ez egyébként implicit az eredeti jogszabályban is benne van.