Tizenkilenc feltételt szabott a spanyol energiafelügyelet ahhoz, hogy a német E.On megvásárolhassa az Endesa áramszolgáltatót. A német csoportnak szabott, 19 pontba szedett feltétel részletei ismeretlenek. Amennyiben a korábbi pletykáknak hinni lehet, akkor a feltételek között van az is, hogy az E.Onnak el kell adnia az E.On Rurhgas részesedését. Olyan információk is napvilágra kerültek, hogy az E.Onnak értékesítenie kell az Endesa több szén- és atomerőművében meglévő részesedését.
A jóváhagyás – amit korábban már az Európai Bizottság is megadott – hosszú belpolitikai csatározás végére tesz pontot. A spanyol kormány nem akarta, hogy a német csoport vegye meg az Endesát, helyette a spanyol Gas Naturlát részesítette előnyben, s ezt előzetesen már jóvá is hagyta. Később azonban úgy döntött, hogy nem helyezkedik szembe Brüsszel döntésével, s végül áldását adta az E.On–Endesa-ügyletre.
Az Európai Bizottság júniusban jelezte, hogy nem kifogásolja az E.On 29 milliárd eurós ajánlatát az Endesára. A mostani vállalategyesülési újhullám egyik fő színtere az energiapiac. Miközben az Európai Unió az energiapiac liberalizálásán, a szabad szolgáltatóválasztás általánossá tételén, a szabad verseny kiterjesztésén fáradozik – legalábbis látszatra –, magában az ágazatban, éppen ez ellen védekezve, ellentétes folyamat körvonalazódik: az európai energiaszolgáltatás egyre kevesebb nagy cég kezében összpontosul, a versenyt szűkítve – írta az MTI–Eco.
Ezt a folyamatot ugyanaz az EU támogatja, a tőke szabad áramlásának belső piaci elvét hangoztatva, a vállalategyesüléseket engedélyezve. Az Oxford Institute of Energy Studies szerint legalább hat szereplő – de ideális esetben akár tíz – kell ahhoz, hogy megfelelő verseny alakuljon ki az európai energiapiacon.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség