Pénzt keresni sokféleképp lehet, de sok pénzt keresni csak ingatlanbefektetéssel lehet – olvasható a Duna Profit Ingatlanbefektető és Ingatlanhasznosító Szövetkezet által 2000-ben kiadott szórólapon. A cég 2001 nyarán hat hónapos futamidőre 19, 12 hónapos futamidőre 20 százalék nettó éves hozamot ígért. Ugyanekkor a jegybanki alapkamat 11,25 százalékon állt.
Sokáig lehetne elmélkedni azon, ki a felelős azért, hogy élelmes vállalkozók szövetkezeti formában a banki kamatokat meghaladó hozamígérettel gyűjthettek betéteket a rendszerváltás utáni Magyarországon úgy, hogy a pénzintézetekre előírt szigorú – például a tartalékolásra vonatkozó – szabályokat nem kellett betartaniuk. (Más kérdés, hogy ez, mint a Postabank vezetőinek pere mutatja, a pénzintézeteket sem kényszeríti mindig és feltétlenül.) Hibáztak-e a törvényhozók, amikor lehetővé tették a szövetkezeti törvény módosításával a kvázi banki működést? Hibáztak-e a hatóságok, amikor nem vitték el azonnal vasra verve a csalárd szövetkezetek vezetőit? Hibáztak-e a betétesek – többnyire kisnyugdíjasok –, akik az elmúlt negyven év gyakorlatából kiindulva úgy gondolták, nem lehet a rendőrség, a bíróság és még ki tudja, hány, adófizetők pénzéből fenntartott hivatal szeme láttára bolonddá tenni az embereket, elsíbolni a megtakarított pénzüket? És végül: méltányos lenne-e most közpénzből, vagyis az adófizetők pénzéből kártalanítani a károsultakat? (Utóbbiak úgy tudják, az állam 42 milliárdot kasszírozott az ingatlanszövetkezettől adóbefizetés formájában.)
A kérdések megválaszolását olvasóinkra bízva számolunk be a Duna Profit károsultjainak jelenlegi erőfeszítéseiről és reményeiről. Az ingatlanszövetkezet 2001-ben alakult és 2003 végén vált fizetésképtelenné. Ez idő alatt 2500 hitelező nyolc és fél milliárd forintnyi befizetését gyűjtötte össze. A hárommillió forintos alaptőkével létrehozott, miskolci székhelyű cégnek az ország több nagyvárosában is működött irodája. A szövetkezet elnöke a csőd idején Németh András volt, aki személyes meggyőző erejével több alkalommal fordította át cselekvő lelkesedéssé a hitelezők kétségbeesett dühét. A Guinness-rekordok könyvébe kívánkozik az a mutatványa, hogy 2003-ban, a kifizetési moratórium elrendelése után még rá tudta venni a tagokat arra, fizessenek be további összegeket – nem kevesebb, mint 1,8 milliárd forintot – egy befejezéshez közeli beruházás – a sajóvelezdi ablakprofil- gyár – megvalósítása érdekében. A pénzt természetesen nem a megjelölt célra fordították.
Az orruknál fogva vezetett tagok végül a sarkukra álltak, és 2005. november 30-án új elnököt választottak maguk közül. Hímer Zsigmond vállalkozó, aki kényszerűségből vállalta az elnöki teendőket, úgy vélte: a felszámolás alatt álló ingatlanszövetkezet vagyonának hasznosításával kitermelhető a tagok bennragadt pénze. Ennek érdekében először is feltérképezték a Duna Profit céghálót, valamint a birtokukban lévő ingatlanokat. Ez egyébként nem volt bonyolult feladat, hiszen a szövetkezet és a korábbi elnök épp ezen vagyontárgyakra hivatkozva biztatta újabb célrészjegyek vásárlására a tagokat. A cég legértékesebb vagyontárgya a sajóvelezdi nyílászáróüzem. Az épület értéke 2-3 milliárd forintra tehető Hímer szerint. Emellett a szövetkezet megrendelt és kifizetett 1,8 milliárd forintot egy osztrák cégnek a gyártósor berendezéseiért, ám a gépek máig nem érkeztek meg. Hímer felkereste a gyártót és rajta kereste a gépeket. Kiderült, hogy nincsenek ilyenek, ezért Hímer azt feltételezi, hogy az előző elnök ezúton igyekezett kimenekíteni a pénzt a bedőlő vállalkozásból. Ennek ellenére az új vezetés ma is nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a gyár működőképessé tételével a hitelezők hozzájutnak pénzükhöz.
Hasonlóképpen ígéretesnek tűnt a balatonlellei Napfény Hotel ügye. Az üdülő, amely egy 2001-es betétescsalogató szórólap szerint 400 négyzetméter alapterületű, 90 szobás szállodakomplexum, kifejezetten jól működött: éves bevétele 70 millió forint volt. Az ingatlan árát 900 millió forintra becsülte az új vezetés, és működtetésének átvételét fontolgatták. Minderre nem került sor, mert a felszámoló mélyen ár alatt, 90 millió forintért eladta. – A felszámoló hasonló, hitelezők érdekét sértő akciói több alkalommal is keresztülhúzták számításunkat – mondta el Hímer Zsigmond. A felszámoló, az Exerem Kft. felmentéséért bírósághoz fordultak, de a cégbíró kérelmüket elutasította.
Reményt jelenthet a károsultaknak, hogy megkezdődött a Duna Profit volt vezetőinek pere a Vas Megyei Bíróságon. A vád különösen nagy kárt okozó csalás. A vádirat szerint a cég célrészjegyeket bocsátott ki, ingatlanbefektetései azonban veszteséget termeltek. A cégnek olyan gazdasági tevékenysége, amelyből jövedelme származott volna, csupán a működő szállodákból volt, így nem csoda, hogy bár eleinte kamatostul visszafizették a befektetők pénzét, később nem maradt fedezet a kölcsönökre. A tárgyalássorozat hónapokig elhúzódhat. A nyomozás részleteit jól ismerő, nevét titokban tartó informátorunk szerint képbe került a cég papír szerinti tulajdonosait valójában mozgató alvilági figura, illetve egy szocialista országgyűlési képviselő is. Ez utóbbiak bűnös tevékenységére azonban a nyomozó hatóság nem talált kellő súlyú bizonyítékot.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
