A parlament tegnap elfogadta a közoktatási és felsőoktatási törvényhez benyújtott, a kormány által reformnak nevezett megszorítócsomagot. A felsőoktatásban bekövetkező legfontosabb változás a tandíj bevezetése lesz. A fert (fejlesztési részhozzájárulás) a 2007–2008-as tanévben tanulmányaikat kezdő diákoknak kell először megfizetniük. A tandíj összege az alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz, amit két részletben, félévente kell befizetni. Az egyetemek maguk dönthetnek arról, elfogadják-e a kormány által javasolt összeget, vagy növelik, esetleg csökkentik a tandíjat, de ezt legfeljebb a kabinet által meghatározott norma plusz-mínusz 50 százalékáig tehetik meg.
Szintén az iskola dönt arról, hogy a diákok legjobban teljesítő 15 százalékát mentesíti-e a következő tanévre a költségek megfizetése alól. A rájuk eső tandíjat azonban a törvény értelmében akkor is be kell szedni, ha ők ingyen tanulhatnak az új szemeszterben, csak akkor diáktársaikra rónak többletterhet. Azok a fert fizető tanulók, akik az év végére nem teljesítik a 30 kredites minimális eredményt, visszazuhannak a költségtérítéses képzésre, ahol horribilis összegeket kérnek tőlük. Az első évfolyamra járó hallgatók eredmények hiányában nem fizetnek tandíjat, így az első befizetések csak 2008 szeptemberében érkeznek majd. Mentesülnek a tandíjfizetési kötelezettség alól a halmozottan hátrányos helyzetűek, a doktori képzésben részt vevők és az első – diploma helyett csak oklevelet adó – kétéves, felsőfokú szakképzést vállalók is.
A közoktatásban 2007 szeptemberétől külön díjazás nélkül két órával növelik a tanárok kötelező óraszámát, valamint idén szeptembertől kettővel több nem tanóra jellegű foglalkozás – például szakkör – megtartására is kötelezik a pedagógusokat. A kormány eredeti javaslata szerint egyébként az új tanévtől heti négy pluszórát lehetett volna elrendelni ingyen, ám ezzel a megszorítással még a szocialista oktatáspolitikusok sem értettek egyet. Többnapos tárgyalássorozat után végül a kormány engedett, és támogatta azt az MSZP-s kapcsolódó módosító indítványt, amely idén csupán két ingyenes szabad foglalkozás elrendelését engedi meg az iskolákban. A csomag része a Partneriskola-program is, amelyen belül tömeges intézmény-összevonást hajtanak végre.
– Tudomásul kell venni, hogy ingyen nem jár semmi. Különben is, a magyar társadalom hajlamos értéktelennek tekinteni azt, amiért nem kell fizetni – kommentálta Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője a tandíj bevezetését. A politikus szerint a tandíj alapvetően igazságosabbá teszi a felsőoktatást, ráadásul tanulásra ösztönzi a fiatalokat. Tatai-Tóth leszögezte: a Fidesz óriási bűnt követett el akkor, amikor 1998-as kormányra kerülésekor eltörölte a Bokros-csomag idején bevezetett tandíjat, mert az ösztönző erő megszüntetésével lezüllesztette a magyar felsőoktatást. Hozzátette: azért nem sikerült meggyőzni a módosítások helyességéről a sztrájkra készülő érdekképviseleteket, mert minél előbb el akarták fogadni a törvényt. Ha elhúzódó tárgyalásokra került volna sor, akkor hamar elérkezett volna a ciklus vége, márpedig Tatai-Tóth tapasztalatai szerint kampányban a kormánypártok is elgyávulnak az ilyesfajta lépésekhez.
A szocialista szakpolitikus szerint a közoktatási törvény módosítása csökkenti a szociális különbségeket a tanulók között, javítja az oktatás feltételeit, és több pénzt juttat az iskolákba. Lapunk kíváncsi volt arra, melyek a többletforrásokat tartalmazó pontok, mire Tatai-Tóth elismerte, a jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy a nemzeti termék nagyobb hányadát fordítsák oktatásra. Végül bevallotta, hogy a pluszpénzt a kötelezőóraszám-emelésből következő elbocsátásokból, illetve forrásátcsoportosításból nyerik majd.
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a törvénymódosítások kapcsán, ugyanis szerintük alkotmányellenes a tandíj mértéke és bevezetésének módja, és ellentétes az alaptörvénnyel az is, hogy nem egységesen kívánják növelni a pedagógusok óraszámát. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint bizonyára a túl heves kánikula játszott közre Tatai-Tóth megnyilvánulásában, amelyben súlyos bűnnel vádolta meg a Fideszt a tandíj eltörlése miatt. Az ellenzéki politikus leszögezte: az új tandíjrendszerrel a tanulmányi költségeket tekintve Magyarország lesz az egyik legdrágább hely Európában. Sió szerint illúzió az az elképzelés, amely a tandíj bevezetésétől várja a felsőoktatás színvonalának emelkedését, hiszen a hallgatók fele hosszú ideje költségtérítést fizet, ám a zsebükből kivett pénz nem volt hatással a teljesítményükre. A közoktatási törvény módosítása kapcsán kijelentette: az hátrányosan érinti a diákokat, a pedagógusokat és az iskolákat is. A nyolc évfolyamnál kevesebbet működtető intézmények körzetesítése minden harmadik iskola önállóságát megszünteti. A kötelezőóraszám-emelés egyértelmű célja az eddig fizetett túlórák ingyenessé tétele, ami a pedagógusok jövedelmének csökkenését eredményezi.
Schőberl Márton, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke kijelentette: a törvény visszavonása vagy módosítása érdekében tüntetést szerveznek. Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levélben fordult Sólyom Lászlóhoz, hogy az államfő fontolja meg az érdekvédők közoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályát. A PDSZ szerint sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, hogy ugyanazért a bérért az egyik pedagógusnak tíz százalékkal többet kell dolgoznia, mint a másiknak.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
