A kormányzati tervek szerint a következő években az állam teljesen kivonul a felsőoktatásból – tudtuk meg. Az egyetemek egy fillér állami támogatást sem kapnának, a jövőben profitorientált gazdasági társaságok lennének, amelyek fő bevételi forrását a tandíj jelentené. Vélhetően az egyetemi oktatók közalkalmazotti jogviszonya is megszűnne. Valamennyi diák költségtérítéses képzésben venne részt. Az iskolában beiratkozáskor megkapná az az évi képzési költségekről kiállított számlát – ami jelenleg átlagosan évente félmillió forint körül van –, de a drága képzéseken, így például az orvosi, mérnöki karon ennek többszöröse is lehet ez az összeg. A diákok pályázat útján szerezhetnének állami támogatást tanulmányi költségeik fedezéséhez, erre a célra az állam külön keretet különítene el, és növelné a hallgatói ösztöndíjak, illetve a diákhitel maximális összegét is. A pályázatokat elbíráló bizottságok a tanulmányi eredmény, illetve a diák szociális helyzete alapján döntenének a támogatás megítéléséről, illetve arról, hogy a pályázó kiadásainak csak egy részét vagy egészét vállalják-e át. A jelenlegi tervek szerint évente újra és újra pályázni kellene a támogatásra, amelynek mértéke a diák teljesítményétől függően évről évre változna.
A koncepció szerint az új finanszírozási rendszert fokozatosan vezetik majd be: első lépése a fejlesztési részhozzájárulás (fer) elfogadása volt. A fer az alapképzésben évente 105 ezer forintos fizetési kötelezettséget ró a diákokra, akik átlagosan a képzési költségek egyötödét fizetik. A tervek szerint a jövőben – kétéves szünet után – fokozatosan növelik a fer összegét, miközben csökkentik az egyetemek állami normatíváját. Emellett kidolgozzák a pályázati rendszert a rászoruló diákok támogatására. A rendszer bevezetésével vélhetően tömegesen zárnának be a felsőoktatási intézmények, hiszen ha mindenhol fizetni kellene, akkor mindenki a híres, nagy múltú egyetemeket választaná a kevésbé elismertek helyett.
A közoktatással kapcsolatos legfontosabb terv a középiskolai felvételi megszüntetése. Ennek lényege az lenne, hogy – ugyanúgy, ahogy 2007-től az általános iskolák esetében – iskolakörzetekre osztanák fel a kistérségeket, városokat, kerületeket. Ez azt jelentené, hogy a diákot automatikusan abba az iskolába kell felvenni, ahová lakóhelye szerint tartozik. Ha szülő egy másik, jobb intézménybe szeretné íratni csemetéjét, akkor csak abban bízhat, hogy a helyi gyerekek felvétele után marad még szabad hely, és a fennmaradó helyek egyikére éppen az ő gyerekét sorsolják ki a többi jelentkező közül.
Megtudtuk azt is: a pedagógusok kötelező óraszámemelésének célja egyértelműen a tanári fizetések tízszázalékos csökkentése volt. A pedagógusok döntő többsége ma is több órát tart a kötelezően előírtnál, ám azért viszonylag magas túlórapénzt kapott, ami most megszűnik. Ez az összeg az önkormányzatok zsebében marad.
Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottságának szocialista elnöke tegnap újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy vannak ilyen elképzelések a kormányzaton belül, amelyekkel ő személy szerint egyetért. Úgy véli, a felsőoktatás finanszírozása jelenleg kaotikus, amelyben rendet kell tenni. Hozzátette: az új rendszer esetleges bevezetése legalább öt évet venne igénybe. A középiskolai felvételiről elmondta: annak megszüntetése csökkentené a diákok közötti szakadékokat, amire égető szükség lenne, hiszen a magyar iskolarendszer kiemelkedően szelektív Európában.
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe