Ez a technológia tulajdonképpen nem más, mint egy háromdimenziós nyomtatás. A módszer a műszaki életben már hosszú évek óta jelen van, és mint a neve is mutatja, a modellezés, prototípus-készítés folyamatát végzi el gyorsan és rendkívüli mértékben leegyszerűsítve. Az orvosi célú felhasználás lényege, hogy a készülékhez tartozó tervező-program képes mind CT-, mind MR-felvételeket fogadni, sőt lehetővé teszi azok átalakítását is mérnöki rajzprogram segítségével, majd egy gipszszerű anyagból elkészíti a kívánt méretű modellt, ami tetszőlegesen használható a műtéti tervezéshez, illetve a speciális, egyénre szabott implantátumkészítés folyamatában – tudtuk meg Csernátony Zoltántól.
A módszert már eddig is több olyan helyreállító sebészeti műtét során alkalmazták, amikor bonyolult geometriájú csont művi pótlására volt szükség. Idáig az esetek zömében koponyacsont-defektusok pótlására használták, együttműködésben a debreceni Idegsebészeti Klinika orvosaival. De alkalmas számos ortopédiai, illetve poszttraumás eset kezelésének segítésére, illetve bonyolult plasztikai sebészeti feladatok megoldására.
A Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikája a Műszaki Főiskolai Karral együtt működteti azt a biomechanikai laboratóriumot, ahol sokrétű kutató és fejlesztő munka folyik, alapvetően a mozgásszervi sebészettel kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben. A biomechanika mint határterületi tudományág a különböző feladatok megoldásában különböző társszakmák együttműködését igényli. A debreceni kutatók többek között fizikusokkal, mérnökökkel, sebészekkel, radiológusokkal, anatómusokkal és patológusokkal kollaborálva már számos figyelemre méltó eredményt értek el. A most hazánkban általuk bevezetett technológia a rutinmunkán túlmutató, a progresszív betegellátás legfelsőbb szintjén adódó nehéz feladatok megoldásában nyújthat hathatós segítséget. Bár mint megtudtuk, ezt a fajta tevékenységet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem támogatja – és a támogatásra egyelőre még remény sincs –, a gyógyítás elhivatottjai idáig mindig megtalálták és meg is fogják találni a szükséges anyagi hátteret.
A berendezés, amelyet pályázaton nyert támogatásból szereztek be, természetesen nemcsak a gyógyításban, hanem a kutatásban és az oktatásban is eredményesen hasznosítható – tudtuk meg Manó Sándortól, a biomechanikai laboratórium mérnökétől. Ő vezeti egyébként a laboratórium akkreditált, mérő tevékenységet végző egységét, ahol – szintén országosan egyetlen – anyagvizsgáló berendezés segítségével végeznek hazai és külföldi szakemberekkel együttműködésben mechanikai méréseket, illetve fárasztásos anyagvizsgálatokat.
A laboratórium külön érdekessége, hogy alapítására 13 évvel ezelőtt, alulról jövő kezdeményezésként került sor, és egyik legjelentősebb fejlesztése azokban az időkben történt, amikor országszerte kutatóhelyeket építettek le. Az egyetem vezetése felismerte a kutatási program jelentőségét, és támogatva a Párizsban biomechanika tárgykörben tudományos fokozatot szerzett Csernátony Zoltán kutatási ambícióit, kialakította számára a szükséges alapvető feltételeket. Azóta pályázati pénzekből mintegy százmillió forint támogatást nyertek, és az itt bemutatott új módszerek alkalmazásával elérték, hogy a laboratórium önálló gazdasági egységgé vált, ahol reményeik szerint hamarosan egy spin off cég (felerészben a kutatók, felerészben az adott intézmény által alapított gazdasági társaság, amelynek célja, hogy az ötletből, találmányból terméket fejlesszen) is megkezdheti profitábilis működését.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
