Főként a kisebb vállalkozásokat sújtja a leginkább az építőiparban tapasztalható, körbetartozásnak nevezett jelenség. A közelmúltban a kormány bejelentette, hogy a körbetartozások rendezése céljából a közbeszerzési törvény módosítását javasolja az Országgyűlésnek. Bevezetnék a nyolcnapos, úgynevezett végső határidőt, miszerint a fővállalkozónak a munka teljesítésétől legkésőbb e határidőig fizetnie kell. Emellett az alvállalkozónak joga lenne inkasszót kérni a megbízójával szemben, ha az mégsem fizet neki nyolc napon belül. Ha e lehetőségeket szerződésbe foglalják, az alvállalkozó úgynevezett okmányos meghitelezéssel is pénzéhez juthat. Ebben az esetben a fővállalkozó bankja fizeti ki az alvállalkozót, majd a pénzt behajtja a fővállalkozótól.
– A bejelentett módosítások nem oldanak meg semmit, a körbetartozás okozta gondon nem javíthatnak – hívta fel lapunk figyelmét Nagyiványi András, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Rávilágított: a bejelentett módosítások nem jelenthetnek megoldást, mert az előírások csak akkor érvényesíthetők, ha a felek szerződésbe foglalják őket. Márpedig – hangsúlyozta – egy vállalkozó sem fog számára hátrányos megállapodást aláírni. Rámutatott: nehezen elképzelhető, hogy a generálkivitelező inkasszót tud majd benyújtani az – egyébként legpontatlanabbul fizető – állammal szemben. A szövetség még tavaly munkabizottságot hozott létre, amelynek feladata volt a tartozási lánccal kapcsolatos problémák feltérképezése, illetve konkrét javaslatok készítése. Az ÉVOSZ még a választások előtt elküldte javaslatait a parlamenti pártoknak, ám részükről eleddig érdemi válasz nem érkezett. Tehát – mondta Nagyiványi András – kijelenthető, hogy a körbetartozás megszüntetését elősegítő konkrét lépéseket eddig a kormány nem tett. Legfontosabbnak nevezte, hogy az államnak fel kellene számolnia az igazságszolgáltatásban tapasztalt anomáliákat. Véleménye szerint ugyanis az igazságszolgáltatás – finoman fogalmazva – nem áll a helyzet magaslatán. Függetlenül attól, hogy százezres vagy milliárdos gazdasági ügyről van szó, egy másodfokú ítélet három–öt év elteltével születik meg. Márpedig – mutatott rá a szakértő – ennyi idő alatt a tartozást felhalmozó vállalkozást teljesen kiürítik. Mivel minden piaci szereplő erre játszik, Nagyiványi szerint óriási jelentősége lenne annak, hogy gazdasági ügyek esetében az ítélkezési időt – törvényi előírással – legfeljebb három hónapra szorítsák le. Ez megteremthetné a jogállami feltételeket – fogalmazott az alelnök. Emellett az ÉVOSZ javaslatai közül kiemelte még a feltétel nélküli bankgarancia megszüntetését, mert e kikötés kiszolgáltatottá teszi a vállalkozókat a megrendelővel szemben, és visszaélésre is lehetőséget ad. A megrendelő ugyanis ilyenkor indoklás nélkül, bármikor lehívhatja a bankgarancia összegét. Fontosnak nevezte még, hogy az állam adjon garanciát, és vállalja át a faktorálás költségeit azon esetekben, amikor maguk az állami megrendelők késlekednek a kifizetéssel. A szakértő meggyőződése, hogy a jogállamiság helyreállításával, illetve az állam saját magával szembeni szigorának erősödésével azonnali eredményt lehetne elérni a körbetartozások terén.
A vállalkozások egyébként maguk is megpróbálják saját eszközeikkel visszaszorítani a lánctartozásokat. Az ÉVOSZ ezért szerződést kötött az Opten Kft.-vel, amelynek követelés-nyilvántartó rendszerében valamennyi magyar vállalkozás adatai megtalálhatók. A 700 ezer vállalkozás között jelenleg 30 ezer olyan cég szerepel, amellyel szemben egy vagy több jogos követelés áll fenn. Július 31-ig bármilyen szakmai szövetség, kamara vagy más érdekvédelmi szervezet lehetővé teheti tagjai számára az ÉVOSZ––Opten követelés-nyilvántartó rendszer alapszolgáltatásának ingyenes használatát.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
