Feketelistán az egész ország

Félve a cégek által indított esetleges perektől, a közelmúltig az állami hatóságok nem vállalták, hogy úgynevezett feketelistán szerepeltessék a különböző okokból elmarasztalt vállalatokat. Ám az utóbbi hetekben egyre-másra jelentették be a különböző ellenőrző hatóságok saját feketelistájuk elkészítését.

Dénes Zoltán
2006. 07. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Főként a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) kezdeményezése, illetve Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalása – miszerint a korrekt vizsgálattal megállapított, valós szabálysértések elkövetőinek megnevezéséért senkinek nem eshet baja – bátoríthatta fel az állami hivatalokat arra, hogy feketelistákon szerepeltessék az elmarasztalt vállalkozásokat.
Az állásfoglalás szellemében mától az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) minden olyan étterem, menza, illetve más vendéglátó, kereskedő vagy közétkeztető nevét közzéteszi, melyeknél ételmérgezés történt. A listát folyamatosan bővítik, a felkerülők neve és elérhetősége pedig egy évig lesz olvasható az ÁNTSZ honlapján. A listára csak az indulástól feltárt ételmérgezők kerülnek fel, ami – mivel évente egy-két ezer ilyen eset történik – azt jelenti, hogy év végéig várhatóan mintegy ötszáz étterem neve kerül a listára.
Az ÁNTSZ listáján kívül valószínűsíthetően szeptembertől az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség is közzéteszi honlapján azon munkáltatók nevét, akik megsértették a munkaügyi szabályokat. Ezzel a szervezet azt reméli, hogy akiket a munkaügyi bírságok nem riasztottak vissza, azokat a nyilvánosság fogja visszatartani a további jogsértésektől. Egy parlament előtt lévő törvénymódosítás szerint a listára felkerülő vállalkozók elesnek az állami támogatásoktól és a közbeszerzésektől is.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már év eleje óta szerepelteti honlapján azon kereskedelmi cégek nevét, amelyek megkárosítják a fogyasztókat, s hibáikat nem hajlandók kijavítani, vagyis nem kárpótolják a vásárlókat. A www.feosz.hu honlapon elérhető listán egyébként már több tucat kereskedőcég neve, illetve elkövetett jogsértésének leírása szerepel. Ugyancsak civil kezdeményezésnek tekinthető a Solatus Egyesület nyilvános panaszkönyve. A http: //portal.panaszkonyv.info/ honlapon teszi lehetővé az egyesület a fogyasztóknak, hogy esetleges sérelmeiket elpanaszolják. Az idők folyamán a panaszkonyv.info egy virtuális vásárlók könyvévé szeretne válni, ahol egyfajta egyensúly uralkodna a jogszabályok és a való élet között. Az érdeklődő mások sérelmeiből, hibáiból megtanulhatja, mire figyeljen egy adott termék megvásárlásakor, avagy épp egy pozitív beszámoló is segítheti a döntésüket. A fogyasztóvédő civil szervezetek a nagyobb lobbierővel rendelkező gazdasági ágazatok által létrehozott fogyasztói feketelisták nyomán bátorodtak fel, s döntöttek úgy, hogy létrehozzák az elmarasztalt kereskedőket tartalmazó listájukat. A fogyasztókat ugyanis eladdig senki nem tájékoztatta arról, hogy mely kereskedőtől érdemes óvakodniuk, miközben a bankok, illetve a mobilszolgáltató cégek listákat hoztak létre a késve vagy egyáltalán nem fizető ügyfelekről.
Mint ismert, évek óta működik az úgynevezett banki adóslista (BAR-lista), melyen a pénzintézetek a rossz adósokat szerepeltetik, így próbálva védekezni ellenük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.