Az Erasmus ösztöndíj havi 200-500 euró közötti támogatással fél évre lehetővé teszi, hogy az egyetemista világot lásson. Beiratkozhat egy külföldi felsőoktatási intézménybe, majd hazatérve elismertetheti az elvégzett tantárgyakat anélkül, hogy fél évet kellene halasztania. Azonban a fenti összeg sok esetben nem elegendő a megélhetéshez sem, hiszen az albérlet kifizetése után lehet, hogy semmi nem marad a havi ösztöndíjból.
Nem mindenki veszi magának a fáradságot, hogy más lehetőségek után is érdeklődjön, noha például a francia ösztöndíjak teljes mértékben fedezik a kint tartózkodás költségeit. Az Association Le Pont Neuf a rendszerváltás másnapján, 1990-ben jött létre Madame Chirac kezdeményezésére. A jelenlegi köztársasági elnök felesége máig az alapítvány elnöke. Az egyesület széles ösztöndíj-politikával rendelkezik, amelyekkel kelet-közép-európai (köztük magyar) diákok, valamint Oroszországból származó fiatalok tanulmányait kívánják segíteni Franciaországban.
Ahogy Sophie Fouace, az egyesület igazgatónője elmondta, ez a tudatos irányvonal még nem létezett 1990-ben, ehelyett a néhány hetes csereprogramok domináltak, amelyek a nyelvi fejlődést és a fiatalok Franciaországba látogatását tették lehetővé. A cél a franciák és „keletiek” kölcsönös megismerése, egymás kultúrájának megértése volt. A mobilitás elterjedésével azonban kiderült, hogy a fiataloknak már nem újdonság egy párizsi út, és hogy más, konkrétabb és hosszabb tervekre van szükség. Így 1997-ben új programot dolgoztak ki a számukra a művészetek, az orvostudomány és a politikatudomány területén. Az egyesület megalakítása óta összesen 705 ösztöndíjjal tette lehetővé, hogy a volt szocialista országok fiataljai akár egy évig ott élhessenek és tanulhassanak.
Az alapítványi támogatásokon kívül számos állami és regionális ösztöndíj létezik a kelet-európai diákok számára. Franciaország felismerte ugyanis, hogy hátrányban van a német és az angol nyelvvel szemben: az előbbi földrajzilag és történelmileg áll közel Európa keleti államaihoz, az utóbbi pedig lassan az egész világot meghódítja. Nagyon fontos a franciáknak, hogy nyelvük világszerte minél szélesebb körben ismert legyen, és hogy a francia kulturális hálózat a kisebb országokat is elérje. Ez Madame Fouace szerint nem csak nyelvi szempontból fontos, hanem egymás megértése és elfogadása miatt is. A francia diákok is csak az utóbbi évtizedekben kezdték el valójában kihasználni ezeket a lehetőségeket. Ennek eddig nyelvi korlátai voltak, ugyanis nem jellemző a francia kultúrára „a két-három idegen nyelv ismerete”, és csak az utóbbi időben fogadták el az angolnyelv-ismeret fontosságát.
Az Új Híd egyesület azokat a diákokat támogatja, akik megfelelő francia- nyelv-ismerettel rendelkeznek, és határozott elképzelésük van a jövőjükről. Ha ez az elképzelés magában foglalja, hogy a tanuló a Franciaországban elnyert ismereteit később hazája javára akarja fordítani, akkor könnyen elnyerhet egy ösztöndíjat.
Bernadette Chirac kétfajta ösztöndíjjal is támogatja a leendő orvosokat. Az egyiket az egyetemi tanulmányok ötöd- vagy hatodévében lehet elnyerni, és lehetővé teszi, hogy hat héten keresztül gyakorlaton legyen a tanuló egy francia kórházban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívül hasznos ez az időszak az évi 15 ösztöndíjas számára. A másik orvosi ösztöndíj a már szakosodott orvosokat érinti, akik 4-6 hónapos gyakorlatra jöhetnek egy párizsi vagy vidéki kórházba. Előfordult már, hogy ezek a gyakorlatok olyan sikeresek voltak, hogy az orvos hosszabb ideig maradt, és fizetését a kórház vette át. Ha pedig a gyakornok hazamegy, akkor a már meglévő kapcsolatnak köszönhetően egy hosszú távú együttműködés jöhet létre a két ország kórházai között. Erre van már példa Lengyelországban vagy Csehországban, Magyarországon még nem fordult elő ilyen.
A francia oktatási rendszer különlegességét képezik a „Grande École”-ok, amelyek alapítványi vagy magánintézmények, és az egyetemeknél nagyobb tekintélyű diploma megszerzését teszik lehetővé. Nagy részükben tandíjat kell fizetni, és komoly felvételi után lehet csak bekerülni, szemben az egyetemekkel, ahova nincsen felvételi vizsga.
A politikatudományi ösztöndíjak egy ilyen intézményben, a Sciences Pón teszik lehetővé egy évig a tanulást. A tanárok maguk is vagy politikusok, vagy pedig nemzetközi intézményekben dolgozó szakemberek. A Sciences Póra az egyetem harmadik évében lehet jelentkezni, és a külföldi diákokat a pályázatuk alapján válogatják ki. A kiváltságosak ősszel több mint 11 szakirány közül válogathatnak, és amennyiben két évig maradnak, egy francia master- (ötéves egyetemi képzést igazoló) diplomával lehetnek gazdagabbak.
A Pont Neuf egyesület Sciences Po-ösztöndíjasainak bőkezűen fedezi havi kiadásait egy éven keresztül. Évente tíz ösztöndíjat ad az egyesület közép- és kelet-európai, valamit orosz diákoknak. Sophie Fouace évente egyszer saját maga kerekedik fel, hogy ellátogasson a pályázók hazájába, és felmérje a tudásukat, motivációjukat. Idén Magyarország kimaradt az úti céljai közül, mert egyetlen magyar pályázó sem volt. Kulturális téren a párizsi Pont Neuf utcában található egyesület lehetővé teszi a fiatal művészek számára, hogy műtermében bemutassák alkotásukat, valamint hogy egy francia művészeti iskolába jöjjenek gyakorlatra.
A műteremben bemutatott kiállítások sokszor próbálják időben követni a kelet-közép-európai országok kronológiáját. Így például október végén a magyar 1956-os forradalom emlékére lesz kiállítás.
Nehéz megítélni, hogy vajon hány magyar diák, magyar fiatal próbál szerencsét Párizsban, de számuk minden bizonnyal eléri a több százat. Vonzza őket a világváros kulturális élete, a rejtély, hogy a franciák vajon milyen emberek lehetnek, valamint Voltaire nyelvének minél tökéletesebb elsajátítása. Madame Fouace tapasztalatai alapján az ösztöndíjasok túlnyomó többsége előbb vagy utóbb hazatér, hiszen még a francia diplomások is sokszor maradnak munka nélkül.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
