Generációváltás zajlik az alvilágban

A nyolc térségbeli országot tömörítő Közép-európai Rendőr-akadémia szervezésében kétnapos nemzetközi szemináriumot szerveztek a bérgyilkosságról Pozsonyban. Magyar részről a Nemzeti Nyomozó Iroda osztályvezetője, Kovács Lajos ezredes tartott előadást a hazai helyzetről. A nyomozó négy kategóriába sorolta ezt a bűncselekményfajtát, amelyből csak az egyik nem fordul elő Magyarországon: a politikai bérgyilkosság.

2006. 07. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Közép-európai Rendőr-akadémia időszakosan szemináriumokat szervez a térség rendőrnyomozóinak. Legutóbbi rendezvényükön a bérgyilkosság témakörét járták körül az előadók. Közülük magyar részről Kovács Lajos ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda „döglött ügyek” osztályának vezetője számolt be a hazai helyzetről. A magyar jogrend nem ismeri a bérgyilkosság fogalmát. A pénzért vagy ellenszolgáltatásért elvégzett gyilkosság nálunk minősített emberölésnek számít, míg például más országban önálló jogi kategória – mondta lapunknak Kovács Lajos. Jellemzően ott van ez így, ahol a problémával sűrűbben találkoznak. A szlovákok előadásából például kitűnt, hogy igen sok bérgyilkossági üggyel küszködnek. Az ottani rendőrök a dunaszerdahelyi leszámolássorozatot emelték ki. Két szervezett bűnözői csoport éveken keresztül zajló háborújában legalább negyven-ötven ember esett áldozatul. Legtöbbjükkel fizetett gyilkos végzett. Rengeteg eltűnt is van mind a két bűnözői oldalon. Csehországot pedig a betelepült orosz ajkú bűnözők bérgyilkossági esetei borzolják. A német nyomozók egy, még most folyó büntetőeljárás részleteibe avatták be a meghívottakat. Az úgynevezett Cseszka-ügyben eddig kilenc gyilkosság történt német városokban – vette sorra Kovács Lajos a hallottakat.
Az ezredes szerint az emberölések közül a bérgyilkosság az a bűncselekmény, amely a legnagyobb kihívás elé állítja a nyomozókat, bárhol dolgozzanak is a világon. Mindenhol meglehetősen alacsony a felderítettsége. Ennek lehetséges magyarázata, hogy nagyon „messze van” az elkövető az áldozattól. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen kimutathatatlan a kapcsolat a bűntény két szereplője között. A gyilkossági nyomozások ugyanis legtöbb esetben úgy indulnak, hogy meg kell találni azt, akinek indoka lehetett megölni az áldozatot, és azt, aki meg is ölhette. Igaz, a gyilkosság megrendelője és az áldozat között lennie kell kapcsolatnak. De alig van olyan ügy, amelyben az elkövető nélkül a felbujtóról be lehet bizonyítani, hogy megrendelt egy gyilkosságot. Tettes nélkül nehéz ezt így a bíróság elé vinni. – A felbujtóról gondolkodni akkor ésszerű, ha már megvan az elkövető, s tőle visszafelé lehet felgöngyölíteni az ügyet egészen a gyilkosság megbízójáig – magyarázta Kovács Lajos. A bérgyilkosnak tehát rendszerint semmi köze az áldozathoz, egy munkát kap, amit elvállal, s néhány információt, hogy a kiszemelt áldozatot hol találja. A szemináriumon elég sok előadás foglalkozott azzal, hogyan próbálják a megbízók tökéletesen „képbe hozni” a bérgyilkosokat. Az ezredes szerint előzetes tanulmányt készítenek ilyenkor a kiszemelt áldozat életéről, környezetéről. Ha például lakásban kell végezni a célszeméllyel, akkor az ingatlanról alaprajzot próbálnak szerezni, ha ott van riasztórendszer, megpróbálják azt is feltérképezni. De tudnia kell a gyilkosnak a kiszemelt áldozat napi programjáról, arról, hogy mondjuk hány testőr védi, milyen kocsival, milyen útvonalon jár, hol teniszezik, hova járnak a gyerekei iskolába és a többi. A bérgyilkos ennek ismeretében választja ki a helyszínt, az időpontot és a fegyvert is.
A hazai viszonyokról Kovács Lajos elmondta: Magyarországon a rendszerváltozásig elvétve történt bérgyilkosság. Néhány azért megesett, de ezek nagyon kezdetlegesek, egyszerűek voltak. Meglehetősen megemelkedett a számuk az eltelt tizenhat év alatt, 30-35 bérgyilkosság történt a mai napig. Ennek 15-20 százaléka felderített, a többi „döglött ügy” lett. Kovács Lajos négy kategóriába osztotta a bérgyilkossági ügyeket. Az első a legelterjedtebb, a családon belüli vagy ahogyan a nyomozó elnevezte: a „háztartási bérgyilkosság”. Amikor testvér testvért, gyerek a szülőt, férj a feleséget és fordítva, ismerős a barátját öleti meg. Tehát a megrendelő a családhoz vagy baráti társasághoz kapcsolódik, az elkövető pedig szintén egy ismerős vagy annak az alvilági kapcsolata. De tettessé válhat egy lecsúszott munkanélküli, alkoholista is, aki fillérekért elvállalja a bűntettet. Általában is elmondható, hogy a háztartási bérgyilkosságokat rendszerint kisebb összegekért végzik el. Ezekben az esetekben viszonylag magas a felderítettségi arány. A hagyományos motívumok játszanak itt szerepet: féltékenység, öröklés, szerelemféltés, bosszú. Nem ritka, hogy a bérgyilkos ismeri az áldozatot.
A másik kategória az üzleti bérgyilkosság. Itt kimondottan az üzleti érdekek fordítanak egymás ellen embereket. Riválisok vagy valamikori társak vitájából alakulhat ki. Legális üzleti tevékenységekről van szó, tehát nem a szervezett bűnözéssel összefüggő fedőcégekről – jegyezte meg az ezredes. Például még a kilencvenes évek elején az egyik hirdetési újság tulajdonosát az ugyanazon területen dolgozó riválisa akarta bérgyilkos segítségével kitúrni. Több lövéssel terítették le a tulajdonost, aki azonban túlélte a merényletet.
A harmadik csoportba a szervezett bűnözés keretein belül megrendelt bérgyilkosságok, leszámolások tartoznak. Meg kell e helyütt említeni a kilencvenes évek közepén kezdődött robbantásos ügyek nagy részét. A Prisztás-, a Döcher- a Domák-, a Seres-ügyet vagy az Aranykéz utcai leszámolást. A maffiózók saját katonáikkal, esetleg külföldi országból idehívott bűnözővel végeztetik el a „munkát”. Utóbbi két kategóriába eső gyilkossági ügyekben már távolodik a kapcsolat a megbízó és az elkövető között, ugyanis közvetítők lépnek közéjük. Sőt lehet olyan szereplője az esetnek, aki nem is tudja, mi lesz a végkifejlet. E bérgyilkosságok sok pénzbe kerülnek, akár tízmilliós nagyságrendekről is szó lehet. A profi kivitelezésbe nem fér bele az ártatlan áldozat. Egyetlen kivétel az Aranykéz utcai robbantás, ahol Boros Tamáson kívül hárman meghaltak és huszonhatan megsebesültek. A magyarországi orosz ajkú bűnözés egyik vezéralakja, Igor Korol ellen a fővárosi Szentendrei úton elkövetett, sikertelen merénylet volt a másik eset, amikor nem a lövöldözőkön múlt, hogy nem halt meg más is a támadásban. Ekkor fényes nappal, a nyílt utcán tüzeltek Korol kocsijára, több, az úton közlekedő autó is golyót kapott. Akár nyolcan is áldozatul eshettek volna a leszámolásnak. De a leggátlástalanabbul egyértelműen az Aranykéz utcai robbantást követték el – szögezte le a nyomozó. A megbízás ekkor is vélhetőleg a célszemélyre, azaz Boros Tamásra vonatkozott, a többi az elkövetés hanyagsága vagy elrettentő mozzanata lehetett. Hiszen Fenyő Jánost is a fővárosi forgalom kellős közepén, tömegben lőtték le, de ott csak ő halt meg. Vagy Döcher Györggyel is pontosan végeztek, a presszóban mellette ülő barátnője sértetlen maradt. Igaz, a testőre már nem élte túl a támadást. – A testőr például meghalhat – állítja az osztályvezető. Ez egyébként a szlovák leszámolásoknál is megfigyelhető.
A nyomozó szerint a negyedik kategória a politikai bérgyilkosság, amelyről azért nem érdemes beszélni, mert nálunk ilyen nincs.
Nagyon érdekes kérdés viszont, hogy manapság miért kevesebb a látványos alvilági leszámolás. A legutóbbit, amelyet Óbudán, alvilági becenevén Ragyás Tóni ellen követtek el, felderítette a rendőrség. Kovács szerint nagyon nehéz megmondani, miért csökkentek a leszámolások. Bár hozzátette, hogy minden évben akad egy-kettő. Tény azonban, hogy ez kevesebb, mint a kilencvenes években. – Talán annak köszönhető, hogy generációváltás zajlik az alvilágban, és míg az új nemzedék kinövi magát, addig viszonylagos csend uralkodik. De az sem mellékes, hogy több jelentős maffiavezért a rendőrség börtönbe küldött.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.