Idén alacsonyabbak voltak a felsőoktatási ponthatárok a tavalyi rekordszámokhoz képest. Július 26-án éjszaka derült ki, hogy az egyes egyetemekre és főiskolákra milyen pontszámmal lehetett bekerülni. Az idén a 132 ezer jelentkezőből szeptemberben 93 ezer diák kezdheti meg tanulmányait.
A maximális pontszámot csak négy szakra jelentkezőknek kellett teljesíteni (az ELTE-n és a Zsigmond Király Főiskola kommunikáció szakán, a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi gazdálkodás szakon, valamint az ELTE szlavisztika, szerb szakán), míg tavaly 35 helyen volt követelmény a 144 pont elérése. Ahhoz, hogy valaki a felvétel teljes biztonságát jelentő maximum pontot elérje, kitűnő bizonyítvánnyal, egy nyelvvizsgával és kettő tárgyból jeles, emelt szintű érettségi vizsgával kell rendelkeznie. A Corvinus-egyetem gazdálkodás szakán egyébként csupán 40 helyet hirdettek meg, ám 76 diák érte el a maximális pontszámot, így valamennyiüket fel kellett venni. Az ELTE kommunikáció és médiatudományi szaka esetében várható volt a maximális pontszám, ugyanis a meghirdetett húsz helyre 1345-en jelentkeztek, ami több, mint hatvanhétszeres túljelentkezés. Az idei évben kilenc szakon volt 140 pont felett a bejutási küszöb, ez az összes képzés 1 százaléka, szemben a tavalyi 1,6 százalékkal. Emellett 83 olyan szakot találni, ahová 131 és 140 közötti pontszámmal lehetett bejutni, ami az összes nappali, államilag finanszírozott alapképzés 9,54 százaléka, szemben a 2005-ös 10,33 százalékkal. Ugyanakkor 943 olyan szak van, ahol már akár minimum ponttal, az alapszakoknál 78, a felsőfokú szakképzésben 72 ponttal be lehet jutni. Ezek általában diplomás képzések, s az esetek többségében költségtérítésesek. A tavalyihoz képest több diákot vettek fel műszaki, természettudományi, valamint orvosi és egyészségtudományi képzésekre. Ezzel szemben jelentősen csökkent azon diákok száma, akiket gazdaságtudományi ágra vagy pedagógusképzésre vettek fel.
A diákok 61 százalékát államilag finanszírozott képzésre vették fel, míg tavaly csak 58 százalékuk jutott be az „ingyenes” oktatásra. Legnagyobb részük, 81,1 százalékuk alapképzésre nyert felvételt. Idén az alapképzésre, nappali tagozatra jelentkezők közül kétezer fővel többen vállalták a költségtérítéses képzést a tavalyinál, összesen tizenötezren.
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a ponthatárok meghúzását követő napon kijelentette, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően teljesen feltöltik az államilag finanszírozott 62 ezres keretszámot. Az első körben 57523 diákot már felvettek, a fennmaradó helyeket a hitéleti képzésekre, a fellebbezésekre, külföldi ösztöndíjakra, hátrányos helyzetűek számára, illetve a határon túli magyaroknak tartják fenn.
A legnépszerűbb egyetem továbbra is az ELTE 9664 jelentkezővel, amit a Szegedi Tudományegyetem követ 6065 felvételiző diákkal, majd harmadik helyen a Pécsi Tudományegyetem áll, ahova összesen 5822-en adták be jelentkezési lapjukat. A legtöbb diákot a baranyai megyeszékhelyre vették fel. A felvételizők többsége gazdálkodási és menedzsment, jogász szakra került be, de sok a mérnök-informatikus, a turizmus-vendéglátás, kommunikáció és médiatudomány-, pénzügy és számvitel, gépészmérnöki, kereskedelem és marketing képzésekre felvett hallgató is.
A felmérések alapján a mai diákoknál már nem kiemelkedő eredmény, ha valakinek nyelvvizsgája van. A Corvinus-egyetemen például – nyelvvizsgák tekintetében ők állnak az élen – a felvett diákok 98 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával. Második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem áll 97 százalékkal, őket a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BME) követi, itt a diákok 94 százaléka szerzett bizonyítványt valamilyen idegen nyelvből. A BME-től csak egy százalékkal maradt le a Semmelweis Egyetem. Az emelt szintű érettségit is sokan teljesítették a gólyák közül. Legtöbben azok, akik a Semmelweis Egyetemre jelentkeztek, összesen a 74 százalékuk. Második helyen a BME, ahol a jelentkezők 71 százaléka vállalta a nehezebb vizsgát.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
