A kormány által fejlesztési részhozzájárulásnak (fer) nevezett fizetési kötelezettséget a 2007–2008-as tanévben tanulmányaikat kezdő diákoknak kell először megfizetniük. A javasolt tandíj összege az alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz, amit két részletben, félévente kell befizetni. Az egyetemek maguk dönthetnek arról, elfogadják-e a javasolt összeget, vagy növelik, esetleg csökkentik azt a kabinet által meghatározott norma plusz-mínusz 50 százalékáig.
Szintén az iskola dönt arról, hogy a diákok legjobban teljesítő 15 százalékát mentesíti-e a következő tanévre a költségek megfizetése alól. A rájuk eső tandíjat azonban a törvény értelmében akkor is be kell szedni, ha ők ingyen tanulhatnak az új szemeszterben, csak akkor diáktársaikra rónak többletterhet. Azok a fert fizető tanulók, akik az év végére nem teljesítik a 30 kredites minimális eredményt, visszazuhannak a költségtérítéses képzésre, ahol horribilis összegeket kérnek tőlük. Az első évfolyamra járó hallgatók eredmények hiányában nem fizetnek tandíjat, így az első befizetések csak 2008 szeptemberében érkeznek majd. Mentesülnek a tandíjfizetési kötelezettség alól a halmozottan hátrányos helyzetűek, a doktori képzésben részt vevők és az első – diploma helyett csak oklevelet adó – kétéves, felsőfokú szakképzést vállalók is.
– Tudomásul kell venni, hogy ingyen nem jár semmi. Különben is, a magyar társadalom hajlamos értéktelennek tekinteni azt, amiért nem kell fizetni – kommentálta Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője a tandíj bevezetését. A politikus szerint a tandíj alapvetően igazságosabbá teszi a felsőoktatást, ráadásul tanulásra ösztönzi a fiatalokat. Kijelentette: a Fidesz óriási bűnt követett el akkor, amikor 1998-as kormányra kerülésekor eltörölte a Bokros-csomag idején bevezetett tandíjat, mert az ösztönző erő megszüntetésével lezüllesztette a magyar felsőoktatást. Hozzátette: azért nem sikerült meggyőzni a módosítások helyességéről a tüntetésre készülő hallgatókat, mert minél előbb el akarták fogadni a törvényt. Elhúzódó tárgyalások esetén hamar elérkezett volna a ciklus vége, márpedig – Tatai-Tóth tapasztalatai szerint – kampányban a kormánypártok is elgyávulnak az ilyesfajta lépésekhez.
A Fidesz szerint alkotmányellenes a tandíj mértéke és bevezetésének módja. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint a tandíjjal a tanulmányi költségeket tekintve Magyarország lesz az egyik legdrágább hely Európában. Sió szerint illúzió az az elképzelés, amely a tandíj bevezetésétől várja a színvonal emelkedését, hiszen a hallgatók fele hosszú ideje költségtérítést fizet, ám a zsebükből kivett pénz nem volt hatással a teljesítményükre.
Valamennyi párt ifjúsági szervezete is megszólalt tandíjügyben, és bár hosszan tárgyaltak egymással, mégsem jutottak közös nevezőre. Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) és a Fidelitas ugyan közös nyilatkozatot adott ki, amelyben követelték a tandíj bevezetéséről szóló felsőoktatási törvénymódosítás visszavonását, a szocialista és a szabad demokrata fiatalok azonban végig teljes mellszélességgel kiálltak a tandíj mellett.
Koszorús László, a Fidelitas alelnöke szerint a tandíj bevezetése nélkül is megoldható a felsőoktatás finanszírozása, csak annak reformjára van szükség. A Fidelitas kétszer is megkereste a Fiatal Baloldalt (Fib), ám a szocialisták mindkét esetben elutasították az együttműködés lehetőségét, ráadásul saját maguknak mondtak ellent. Először az utólagos tandíjat tartották igazságosnak, egy hónap múlva pedig már az azonnali fizetés mellett kampányoltak. Varga László, a Fib elnöke lapunknak azt mondta: ők szívesen együttműködtek volna az ellenzéki ifjúsági szervezetekkel, de az IDF által előre elkészített, a többiek által nem módosítható nyilatkozat vállalhatatlan volt. Hozzátette: azért támogatják a fejlesztési részhozzájárulás bevezetését, mert az igazságosabbá teszi a rendszert.
A hallgatók nem törődtek bele a tandíj bevezetésébe, ezért szeptember végén tiltakozásul az utcára vonulnak. A demonstráció célja a törvény visszavonása vagy módosítása. Az oktatási tárca és a diákok közötti tárgyalások már július elején megfeneklettek. Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a Hiller István által hangoztatott célok és a valójában alkalmazott gyakorlat éles ellentétben állnak egymással. Leszögezte: bár azt az oktatási miniszter elismerte, hogy több hónapot igényel a hallgatók életkörülményeinek felmérése, valamint a hallgatói támogatások és a teherviselés rendszerének kidolgozása, mégis előkészítés és tárgyalás nélkül terjesztette a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
