Késleltetnék a liberalizálást

Egy-két évvel a tervezett, 2009-es időpont után venné szívesen a Magyar Posta a levélforgalom teljes liberalizását. Többek közt ezért írta alá azt a felhívást, amit kilenc EU-ország intézett a Európai Bizottsághoz a liberalizáció ügyében. A Fidesz szerint örvendetes, hogy a Magyar Posta most kiáll a kistelepüléseken lakók ellátásának garantálásáért – kár, hogy eddig nem ezt tette.

2006. 07. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Posta többek között azért csatlakozott a felhíváshoz, mert azt szeretné, ha a cég a lehető legfelkészültebben várhatná az elkerülhetetlen piacnyitást – mondta el kérdésünkre Tomecskó Tamás, a cég szóvivője. Ennek érdekében azt javasolják, hogy az Európai Bizottság egy-két évvel halassza el a liberalizációt. Kérdésünkre, hogy a liberalizálási alapelvekben megfogalmazott minimális szolgáltatási szintnek a hazai kistelepüléseken bevezetett mobilposta-szolgáltatás megfelel-e, Tomecskó Tamás azt válaszolta, meg is haladja azt a szintet. A szóvivő szerint a cégnek jó esélyei vannak arra, hogy a liberalizált piacon ne veszítsen pozíciókat, bár mind a német, mind az osztrák posta leánycége révén már jelen van a hazánkban.
– Örvendetesnek tartjuk, hogy a Magyar Posta most, az Európai Unióval való tárgyalásai során a polgárok által igénybe vehető szolgáltatások hozzáférhetőségének garantálása mellett száll síkra – mondta Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt közlekedési és hírközlési miniszter. A szakember hozzátette: kár, hogy az elmúlt években, amikor bezárták a kistelepülések postáit, és bevezették a mobil szolgáltatást, nem tartották ennyire fontosnak a szolgáltatási minimum garantálását.
Az állami postaszolgáltatók aktivitása érthető, ugyanis vészesen közeledik az a 2009-es időpont, amikor az Európai Unió előzetes forgatókönyve szerint a nemzeti postaszolgáltatóknak a levélforgalomban – az ötven grammnál kisebb súlyú küldemények piacán – le kell mondaniuk hagyományosan élvezett monopóliumukról. Az Európai Bizottság a hamarosan nyilvánosságra hozandó javaslata megalapozására a PriceWaterhouseCoopers tanácsadó cégtől kért tanulmányt. Eszerint a teljes liberalizálás számos módosításra kényszeríti majd a „történelmi szolgáltató cégeket” az univerzális szolgáltatás fenntartása érdekében: így például munkabérköltségeiket egy szintre kell hozniuk konkurenseikkel, s módosítaniuk kell tarifáikat.
Miként lapunk beszámolt róla, a tanulmány megállapításaira reagálva kilenc európai postai cég, köztük a Magyar Posta közös felhívást intézett az Európai Bizottsághoz, javasolva, hogy a testület legyen óvatos, amikor majd idén ősszel előterjeszti javaslatát a szektor 2009-re tervezett, teljes liberalizálására. A magyar, a belga, a ciprusi, a francia, a görög, az olasz, a luxemburgi, a lengyel és a spanyol postacég aggodalmának ad hangot a tanulmányban olvasható megállapítások miatt.
Egy uniós szakértő úgy vélekedett, hogy az EU-bizottság a postai szolgáltatások fokozatos és ellenőrzött keretekben megvalósuló piacnyitását fogja javasolni úgy, hogy az univerzális, minimális szolgáltatási szint garantáltan megvalósuljon. Ilyen minimális szolgáltatásnak számít például, hogy otthona, munkahelye közelében mindenki találhasson postaládát vagy bélyegárusító helyet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.