Nem lennék meglepve, ha a zamárdi rendőrkapitány a jövőben lefokozott gyalogos járőrként ténykedne a Balaton-parton (a ténykedni szót nem én szerkesztettem, katonakoromban ismertetett meg vele elöljáróm – talán őrvezető volt –: ténykedjen, katona, mondta, majd fölmosatta velem háromszor a klozetot).
Zamárdiban a rendőrség a hét végén bilincsbe verve vezette el az egyik napilap munkatársát, merthogy szegény fotózott (amúgy ez lenne a foglalkozása), fényképfelvételeket készített a fürdőzőkről, köztük néhány három-négy esztendős, pucér ifjúról is. Erre kijött a rendőrség, megbilincselte a kollégát, majd elvitte, pornográfia gyanúja örvén.
A felelősség, gondolom, a strandvezéré (vagy a kabinosé) lenne, miért ereszt be a strandra ilyeneket. Ezenközben szexlapok garmadái jelennek meg az országban csőstül – a rendőrség meg közben hallgat, mint hal a szatyorban –, elviszik viszont bilincsben a munkáját végző, jámbor fotóriportert, amiért lefotózta a forró balatoni valóságot. Ha én zamárdi rendőrkapitány lennék, rámennék inkább a szezonális zsebtolvajokra, a tavi kalózokra, néhai Szlávy Bulcsú utódaira, akik tönkretették a Balaton zamatát, jó hírét. Nem a munkáját végző fotós a téma, hanem a szögletes hivatal. Kis rugalmasságot kérnénk, tisztelettel! „Egy kis független nyugalmat – ahogyan a költő mondta –, ahol a dal megfoganhat.” Türelemre inteném Zamárdi bilincselős rendőrkapitányát, nem a Népszava fotósában lapul a gonosz, ő csak exponálni akart egy tetten érhető nyári pillanatot pucér csemetéstül, mezítelenül. Nem szatír, csak krónikás.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
