Sokba kerül hazánknak is a húsz esztendős Gilad Salit izraeli tizedes és két másik izraeli katona elrablása. A napok óta teljes tengeri és légi blokád alatt tartott Libanonba immár tehergépjárművel is gyakorlatilag lehetetlen árut vinni, mivel az izraeli erők tüzet nyitnak a „veszélyes anyagokat szállító” kamionokra is. Magyar vállalatok közel ötvenmillió dollár értékben exportálnak főleg vegyi árut, műanyagokat és ipari alapanyagokat Libanonba, az eddig működő üzleti kapcsolatok azonban most komoly veszélybe kerültek.
– Több éve a magyar–libanoni relációban zajló kereskedelem folyamatos növekvő tendenciát mutat – fejtette ki lapunk kérdésére Hasszan Hijazi, Libanon budapesti ügyvivője, aki szerint az izraeli totális blokád a repülőtereken kívül az összes fontos kikötővárost érinti, a Törökország és Szíria irányából érkező teherautókat pedig potenciális célpontként kezelhetik, ezért gyakorlatilag teljesen leállt a közel-keleti állam külkereskedelmi forgalma. „Az izraeli agresszió a teljes gazdasági helyzetünket érinti, amely sajnos közvetetten a magyar exportőröknek is kárt okoz” – hangsúlyozta az ügyvivő.
Bejrút a magyar–izraeli kereskedelem egyik átrakóállomása, több export- és importcég Libanonon keresztül juttatja el a zsidó államból származó vagy oda tartó árut Magyarországra – állítja a Magyar Hírlap. Ez azért van így, mivel az Európai Unió és Izrael között kereskedelmi korlátozások vannak érvényben, amelyek 2004. május 1-jétől hazánkra is érvényesek. Mindennek ellenére Izrael és Magyarország között a kereskedelmi forgalom összege folyamatosan növekszik. Érdekesség, hogy a régió országai közül hazánk bővítette kivitelét ebbe a célországba a legnagyobb arányban. Az izraeli hivatalos statisztikák szerint a magyar export mértéke 230 millió dollárra tehető, vagyis a Libanon felé irányuló kivitel majdnem ötszöröse, ugyanakkor az Izraelből hazánkba importált áruk értéke 77 millió dollár.
Bár a libanoni átrakodást és a zsidó államba történő újraexportot hivatalosan tagadják, nyílt titoknak számít, hogy a hivatalosan libanoninak minősülő árukat könnyebben be lehet hozni az EU-ba. Elgondolkodtató tény, hogy a magyar Központi Statisztikai Hivatal és az izraeli statisztikák 2004-es magyar exportszámai között majdnem 80 millió dollárnyi (több mint 30 százaléknyi) eltérés tapasztalható, miközben a magyar import tekintetében a hivatalos különbség mindössze néhány millió dollár.
– A libanoni és izraeli piacra szakosodott nagy exportőrök a régióba irányuló eladási szándékai nem csökkennek, ugyanakkor a hasonló területen működő kisebb vállalatok kivárásra kényszerülnek a háborús események miatt” – fogalmazott lapunk megkeresésére Váczi András, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH Hungary) kommunikációs vezetője.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
