Bírálta az előző oktatási miniszter politikáját a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatása kapcsán az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos tavalyi ombudsmani munkájáról szóló beszámolójában tapasztalatait összegezve kijelentette: pusztán a magasabb állami támogatás fejében számos iskolában úgy vállalják a fogyatékkal élő gyerekek nevelését, hogy annak nincsenek meg a feltételei, ráadásul a szakképzésben még speciális vizsgalehetőséget sem biztosítanak nekik, így a vak vagy süket diákoknak is ugyanazokat a gyakorlati feladatokat kellene ellátniuk, amelyeket látó és halló társaiknak, márpedig ez képtelenség. Az ombudsman – észlelve az esélyegyenlőtlenséget – még tavaly sürgős jogalkotási javaslattal fordult Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez, aki megígérte, hogy orvosolja a problémát, ám azóta sem történt semmi az ügyben. Aáry-Tamás kijelentette: a politikai felelősség ennek elmaradásáért a minisztert terheli.
Tavaly egyébként 1362 ügyet vizsgált ki a hivatal, ami több, mint egy évvel korábban. A legtöbb panasz a testi bántalmazások, a fogyatékkal élők megkülönböztetése és az adatok nem megfelelő védelme miatt érkezett. Az emberi méltóság megsértéséhez kapcsolódó észrevételek nagy része a beteg, megkülönböztetett bánásmódot igénylő gyermekeket érintette. A cukorbeteg vagy lisztérzékeny gyermekek étkeztetésénél egyes iskolák nem gondoskodtak megfelelő ellátásról, és előfordult, hogy a szülő által beküldött kész étel megmelegítéséhez sem járultak hozzá. Az ombudsman szerint sem az iskolának, sem a jelenlegi oktatáspolitikának nincs válasza arra, ha a gyerekek egymást bántalmazzák, ráadásul a rendőrség és az iskola között is akadozik a kapcsolat. Hozzátette: a jövőben az egyik fő problémaforrássá válhat a fényképes, kamerás mobiltelefonok használata. A biztos szerint nem a kamerákat kell betiltani, hogy ne lehessen rögzíteni a verekedéseket, hanem az erőszakot kell megszüntetni. A pedagógus által elkövetett testi fenyítések, bántalmazások az utóbbi időben nem szűntek meg, de számuk nem is növekszik. Az ilyen esetek többségében az ombudsman megállapította a tanuló ellen elkövetett jogsértést, aminek következményeként a pedagógust elbocsátották, vagy fegyelmit kapott.
Kitért arra is, hogy sok iskola a diák kérése ellenére még mindig nem adja ki például a tanuló dolgozatát, holott az is a tanuló adatának minősül. Aggályosnak tartja azt is, hogy különböző cégek közvélemény-kutatást végeznek az iskolákban, amelyekben a család anyagi helyzetére vonatkozó kérdéseket tesznek fel, pedig ezek megválaszolásához minden esetben a szülő beleegyezése kellene. Azt javasolja az iskoláknak, hogy zárják ki ezeket a felméréseket az intézményekből.
A felsőoktatásban három nagy jogsértés borzolta a diákok idegeit: az érettségibotrány, a felvételipont-számítás és az államilag finanszírozott diákoktól szedett díjak. Az érettségi tételek kiszivárgása után az oktatási miniszter Aáry-Tamás Lajos tanácsát kérte, aki szerint jogellenesen szervezték meg a matematikavizsgát, így a miniszter azok megismétlését rendelte el. Az ombudsman a pontszámításnál megállapította, hogy fennáll az esélyegyenlőtlenség veszélye, de menetközben már nem lehetett megváltoztatni a két éve érvényben lévő jogszabályt. A tandíjbotrány kapcsán kijelentette: a négy elmarasztalt intézmény közül egyik sem ismerte el a jogszerűtlen pénzszedést, de az egyikben mégis megszüntették azt, kettőben pedig jelentősen átalakították annak gyakorlatát, igaz, a már beszedett pénzt nem adták vissza. Egyedül a Budapesti Gazdasági Főiskola volt az, amelyik nem változtatott a tandíjon, így Aáry-Tamás szerint az intézmény a mai napig jogszerűtlenül szed pénzt a diákjaitól.
MARAD-E A POSZT? Még mindig nem dőlt el, hogy a jövőben is lesz-e a hallgatók jogait védő ombudsman Magyarországon, a kormány ugyanis törvénymódosítással akarja megszüntetni az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatalát.
Az Országgyűléshez benyújtott javaslat szerint január elsejétől megszűnne Aáry-Tamás Lajos hivatala, őt pedig a miniszter tanácsadójává fokoznák le. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az eset nyilvánosságra kerülésekor azt mondta: csak Aáry-Tamás titulusa változik, feladata ugyanaz marad. Hozzátette: nem áll szándékában őt elmozdítani a helyéről, legfeljebb abból adódhat félreértés, hogy a miniszteri biztos mint funkció a jövőben megszűnik. A Fidesz szégyennek tartja, hogy a kormány csak a törvényjavaslat benyújtása után értesít valakit arról, hogy megszűnik a munkaköre. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint úgy tűnik, hogy a szocialisták még a szabad demokratákon is túltesznek, és egyszerűen kiiktatják a számukra esetleg kínos véleményt megfogalmazó biztost.
Aáry-Tamás Lajos lapunk kérdésére az üggyel kapcsolatban kijelentette: bízik a kormány bölcs döntésében. A biztos szerint az oktatási miniszter személyesen ígérte meg neki, hogy egy új módosító javaslat alapján változatlan jogkörrel, ombudsmanként dolgozhat tovább, csak a „miniszteri” szót veszik ki címéből. Önálló hivatala, költségvetése továbbra is megmarad. Emlékezetes: Aáry-Tamás Lajos az előző ciklusban többször is ellentétes véleményt fogalmazott meg Hiller elődjével, Magyar Bálint oktatási miniszterrel szemben. Ezt tette az érettségibotrány egyes szakaszainál és a felsőoktatási felvételipont-számítás anomáliái kapcsán is. Legemlékezetesebb vitája azokkal a kormányhoz közel álló egyetemi vezetőkkel volt, akikről kiderült, hogy az általuk felügyelt intézményekben évek óta jogtalanul szednek a diákoktól különféle indokokkal pénzt, miközben minden tanuló után bezsebelték az állami támogatást is.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
