Bírálta az előző oktatási miniszter politikáját a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatása kapcsán az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos tavalyi ombudsmani munkájáról szóló beszámolójában tapasztalatait összegezve kijelentette: pusztán a magasabb állami támogatás fejében számos iskolában úgy vállalják a fogyatékkal élő gyerekek nevelését, hogy annak nincsenek meg a feltételei, ráadásul a szakképzésben még speciális vizsgalehetőséget sem biztosítanak nekik, így a vak vagy süket diákoknak is ugyanazokat a gyakorlati feladatokat kellene ellátniuk, amelyeket látó és halló társaiknak, márpedig ez képtelenség.
Az ombudsman – észlelve az esélyegyenlőtlenséget – még tavaly sürgős jogalkotási javaslattal fordult Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez, aki megígérte, hogy orvosolja a problémát, ám azóta sem történt semmi. Tavaly egyébként 1362 ügyet vizsgált ki a hivatal, ami több, mint egy évvel korábban. A legtöbb panasz a testi bántalmazások, a fogyatékkal élők megkülönböztetése és az adatok nem megfelelő védelme miatt érkezett. A cukorbeteg vagy lisztérzékeny gyermekek étkeztetésénél például egyes iskolák nem gondoskodtak megfelelő ellátásról, és előfordult, hogy a szülő által beküldött készétel megmelegítéséhez sem járultak hozzá. Az ombudsman szerint sem az iskolának, sem a jelenlegi oktatáspolitikának nincs válasza arra, ha a gyerekek egymást bántalmazzák, ráadásul a rendőrség és az iskola között is akadozik a kapcsolat. Aggályosnak tartja azt is, hogy különböző cégek közvélemény-kutatást végeznek az iskolákban, amelyek a család anyagi helyzetére vonatkozó kérdéseket tesznek fel.
A felsőoktatásban három nagy jogsértés borzolta a biztosi beszámoló szerint a diákok idegeit: az érettségi botrány, a felvételi pontszámítás és az államilag finanszírozott diákoktól szedett díjak.
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!