Egy tegnap közzétett kormányhatározat szerint Szilvásy György kancellária- és Szekeres Imre honvédelmi miniszter december 31-ig készíti elő azt a kétharmados parlamenti támogatást igénylő törvényjavaslatot, amellyel az öt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálat feladatait a jövőben „három szervezetben” látnák el.
Nemzetbiztonsági forrásaink szerint ez a három új szervezet a szakszolgálat, a hírszerzés és a kémelhárítás lehetne. Más vélemények szerint az összevonás után egy katonai és egy polgári titkosszolgálat, valamint az ezeket és más, a törvényben meghatározott szervezeteket is kiszolgáló Nemzetbiztonság Szakszolgálat látná el a feladatokat.
Úgy tudjuk, a szolgálatok összevonásának szándéka nemcsak az ellenzéknek és a szakmának nem tetszik, hanem megosztotta a kormányt is. Az ötlet ugyanis Szilvásy Györgytől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancelláriaminisztertől származik, de Szekeres Imre honvédelmi miniszter indokoltnak tartja a saját felügyelete alá tartozó, külön katonai titkosszolgálatok fenntartását. Ezt a miniszter korábban a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is kijelentette. Szekeres egyébként a katonai attasék keddi konferenciáján nem tett említést a kormány szándékáról. Szerdán, a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén azonban már beszélt a kabinet elképzeléseiről. Ezért lehetséges egy „harmadik típusú” átalakítás is, vagyis a polgári szolgálatok összevonása egy szervezetbe a különálló katonai felderítés és elhárítás megtartásával.
A honvédelmi tárca szóvivője nem nyilatkozott a miniszter álláspontjáról. Elhárította érdeklődésünket Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter is.
Gálszécsy András volt titokminisztere kifejtette: az integráció semmiképp sem szolgálná a szervezetek és az ország érdekeit. Hangsúlyozta: szerencsés lenne, ha a szolgálatok terén semmilyen tapasztalattal nem rendelkező Szilvásy György és Szekeres Imre a
NATO illetékeseivel is konzultálna az ötletről, mivel szövetségi tagságunk kapcsán a Katonai Biztonsági Hivatalnak és a Felderítő Hivatalnak a többi titkosszolgálattól lényegesen eltérő feladatai vannak.
A Fidesz a leghatározottabban ellenzi a katonai és a polgári titkosszolgálatok összevonását, hiszen két különböző profilú szervezetről van szó – közölte Lázár János. A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint a katonai titkosszolgálatok eddig kiválóan működtek, nemzetközi elismertséget szereztek, és az ott dolgozóknak bizonytalanságot okozni biztonsági kockázatot is jelent. – Mivel kétharmados törvényt kellene megváltoztatni, szükségesnek tartom az ötpárti egyeztetést a kérdésben – közölte Simicskó István, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke.
Keleti György honvédelmi miniszterként még nem támogatta a polgári és katonai titkosszolgálatok összevonására vonatkozó elképzeléseket. Mint elmondta, ez már felmerült a kilencvenes években is, de az egy másik helyzet volt, például még nem voltunk NATO-tagok, nem merült fel a terrorizmus elleni küzdelem kérdése. – Az összevonások, lehet, hogy ma már indokoltak, de ehhez szakmai konzultációra van szükség, meg kell ismerni az elképzelések részleteit – fogalmazott.
A kormány határozata egyébként Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter feladatául szabja a rendőri korrupció feltárására létrehozott Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának a Nemzetbiztonsági Hivatalba történő átszervezését oly módon, hogy a továbbiakban a Miniszterelnöki Hivatal felügyelné ennek működését is. A dokumentumban szerepel az is, hogy a katonai ügyészi szervezet beolvadna a rendes ügyészi szervezetbe.
A szervezeti átalakításoktól egyébként több tíz milliárd forintos megtakarítást vár a kormány.
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás