A köznyelvben csak lisztérzékenységnek nevezett coeliakia a népesség egy százalékát sújtja, vagyis száz emberből egy képtelen arra, hogy a búzában, árpában, rozsban, illetve az ezeket tartalmazó ételekben, így például a sörben is megtalálható glutén nevű fehérjét feldolgozza. Érdekesség, hogy ez a hiánytünetekkel járó betegség olyan kontinenseken, ahol nem fogyasztanak kalászos gabonát, csak rizst, teljesen hiányzik. Az amerikai kontinensen és Európában, illetve az arab világban nagyon is jelen van, és autoimmun betegség lévén olyan folyamatokat indít el, amik során a szervezet saját maga ellen fordul, és tönkreteszi a táplálék felszívásában nélkülözhetetlen bélbolyhokat. Kezelése egy életen tartó megfelelő diétát jelent, amit kizárólag szakorvos állíthat be. Ám mivel a coeliakia tünetei nem túlzottan specifikusak – olyan kellemetlenségeket említhetünk, mint hasmenés, puffadás, fáradékonyság, a gyermekeknél növésben való visszamaradás, felnőtteknél a valós életkornál idősebbet mutató fizikai megjelenés, hajhullás, vashiány, korai fogromlás, vagy egyszerűen csak általános fáradékonyság – nem mindig vagy nem mindig időben kerülnek gasztroenterológus szakorvoshoz a betegek – hívta fel a figyelmet egy súlyos problémára Korponay-Szabó Ilma doktornő. Ezért jó, ha hasonló tünetek észlelése esetén a beteg elvégzi saját magán a patikákban is kapható gyorstesztet, mert már konkrét információ birtokában keresheti fel a háziorvost, aki aztán megfelelő szakrendelőbe irányítja őt.
A teszt eredményét bizonyító, immár szakorvos felügyeletével elvégzett laborvizsgálatok után jöhet a diéta beállítása, amivel néhány hónap alatt tünetmentessé válik a beteg, és nem is lesz panasza egészen addig, amíg az orvos utasításait betartja. Ha viszont erre nem hajlandó, újra szembe kell néznie a kellemetlen tünetekkel, illetve azzal a veszéllyel, hogy limfoma vagy előbb a mozgáskoordináció, majd a szellemi képességek elvesztésével járó ataxia alakulhat ki, amely betegségeknek igen rosszak az életkilátásai, s amely kóros folyamatok diétával már nem fordíthatók vissza.
A diéta egyszerű megoldásnak látszik, ám nagyon sok családban az étkezési szokások, illetve a csekély jövedelem miatt mégis nehezen kivitelezhető. A fejlettebb országoktól eltérően ugyanis Magyarországon az ilyen, táplálkozásszabályozással járó gyógymódokat a tb nem támogatja. Néhány helyen azonban már felismerték a probléma jelentőségét, és legalább a gyermekélelmezésben próbálnak valamit tenni a coeliákiás betegekért. Debrecenben például minden általános és középiskolában mód van arra, hogy a gyermek gluténmentes ételeket fogyaszthasson.
Amint azt Korponay-Szabó Ilmától megtudtuk, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, illetve Finnországban a tamperei egyetemen folynak olyan kutatások, amelyek a betegség okait kutatják, illetve olyan terápiák kidolgozását célozzák, amelyek kiválthatják az életen át tartó diétát. Annyi már bizonyosnak látszik, hogy a coeliakia kialakulásának okait jórészt az emberi génkészletben, a genomban kell keresni. Erre utal, hogy jellemző a családi halmozódás, vagyis egy családon belül többnyire nemcsak egy coeliákiás beteg van. Az is bizonyítottnak látszik, hogy az évtizedek óta kutatott transglutamináz nevű enzim a ludas abban, hogy a glutént megkötve antitestek termelésére készteti a szervezetet. Ez pedig hibás reakciónak tekinthető, mert a szervezet külső támadásokkal szembeni megvédésére szakosodott sejtek ellenségként értékelik a test saját sejtjeit – például a bélbolyhokat alkotó sejteket –, és megtámadják azokat.
A debreceni és finn kutatásokban egyaránt részt vevő Korponay-Szabó Ilma docens asszony szerint eredményekről még az oki terápiában korai lenne beszélni, de van esély arra, hogy megtalálják azt az öszszefüggésrendszert, aminek segítségével a hibás, önpusztító reakció kiiktatható. Ehhez azonban még igen sok genomikai vizsgálatot kell elvégezni Finnországban és Debrecenben egyaránt.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
