Gyakorlatilag a legpesszimistább előrejelzések váltak valóra, miután az újabb hivatalos kormányzati beismerés már a megszorítások ellenére is 10 százalék feletti idei hiányról szól, s Veres János pénzügyminiszter keddi bejelentése hivatalosan is megkérdőjelezte a 2010-es euróbevezetési céldátumot. A Világgazdaság információja szerint az euróövezeti csatlakozás újabb halasztását „társadalmi vitával” kívánja majd megindokolni a kormány. Zsoldos István, a Goldman Sachs befektetőház elemzője kifejtette: az euróbevezetés esetében még a 2013-as vagy 2014-es dátumok sem biztosak. Mint mondta, az uniós valuta átvétele a következő kormány intézkedéseitől is függ, 2013-nál korábbi csatlakozásra azonban nincs esély.
A magyar kormány gyakorlatilag feladta az euró bevezetésének 2010-es céldátumát és elfogadhatónak tart egy kis késlekedést – erősítette meg a Dow Jones hírügynökségnek szerdán Kóka János gazdasági miniszter.
*
Jelenleg nincs hivatalos euróövezeti belépési céldátum. Amilyen hamar csak megvalósítható, csatlakozni akarunk az euróövezethez. Ha ez 2010, akkor 2010-ben. Ha lesz némi késedelem a konvergenciaprogram elfogadása miatt, akkor az sem katasztrófa – mondta Kóka János a Dow Jonesnak. Csaba László közgazdászprofesszor közölte: amíg a legfrissebb felmérések szerint 95 százalékos szakmai egyetértés övezi az eurócsatlakozást, a társadalmi vita nem más, mint a kormányzati felelősség eltolása a bevezetéssel járó kellemetlenségeket illetően. Emlékeztetett: az euróbevezetési időpontot negyedszerre halasztja el a kormány, a csatlakozásig azonban árfolyam- és kamatkockázattal kell számolnia a magyar gazdaságnak. Az autópálya-építés költségeinek elszámolása kapcsán Csaba László úgy fogalmazott: a kormány már háromszor próbálta megvezetni az uniót – sikertelenül. A közgazdász szerint a legfrissebb beismerés pozitívuma, hogy az államháztartásról szóló kimutatás valósághűbb lett, így kezdünk közelíteni a reális költségvetési hiányszámhoz, melynek pontos ismerete jogában áll a lakosságnak.
Mint ismert, 2002 májusában László Csaba akkori pénzügyminiszter még 2007-et jelölte meg az euróbevezetés lehetséges időpontjának. Nem sokkal később Medgyessy Péter akkori miniszterelnök 2008-as céldátumot hirdetett meg, majd 2004-ben Draskovics Tibor 2010. január elsejei időpontot ígért „kényelmes” eurócsatlakozási céldátumként. Tavaly októberben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyan feszegette a 2010-es euróbevezetés teljesíthetőségét, amikor a közös uniós valuta „nagyon gyors bevezetését” szembeállította az „igazságosabb ország megteremtésének” vágyával, az ezt követő kormányzati nyilatkozatok azonban újra megerősítették a 2010-es céldátumot.
Eközben ismert pénzpiaci szereplők, befektetési házak és nyugati bankok temetik a közös uniós pénz átvételét – jelentette az MTI. A JP Morgan globális befektetési csoport londoni részlege 2006-ban 10,3 százalékos államháztartási hiánnyal számol, és mivel kételyei vannak a konszolidáció további ütemével kapcsolatban, még 2008-ra is 6 százalék körüli deficitet vár. Az elemzők továbbra is 2014-re jósolják Magyarország euróövezeti csatlakozását. A Standard & Poor’s hitelminősítő július elején közölte: az egyensúlyi csomaggal együtt is a GDP 11 százalékára várja az idei magyar államháztartási hiányt. A Goldman Sachs befektetési csoport elemzése szerint Magyarországnak jelenleg nincs egyértelmű eurócsatlakozási céldátuma. Ugyanakkor a Dresdner Bank londoni befektetési részlegének elemzése üdvözli, hogy a magyar kormány a jelek szerint most már mindinkább igyekszik átláthatóbbá tenni a költségvetési elszámolásokat, amit markáns változásnak nevez a korábbi gyakorlathoz képest.
Feltételek és előnyök. Az euróövezethez való csatlakozásnak kemény pénzügyi feltételei vannak, amelyeket maastrichti kritériumok címen jegyez az unió. Az államháztartási hiány nem lépheti át a GDP 3 százalékát, az államadósságot a GDP 60 százaléka alatt kell tartani, az adott ország inflációjának az európai pénzromlás átlagához kell közelítenie, a jegybanki alapkamatnak pedig igazodnia szükséges a gazdasági helyzethez, és fontos kitétel még a forint árfolyamának stabilitása is. Mielőtt azonban a kandidáló ország áttérne az euróra, az úgynevezett ERM–2-ben is némi időtöltés vár rá. Az ERM–2 leegyszerűsített lényege az, hogy a jelentkező országoknak minimum két évig részesnek kell lenniük az uniós árfolyam-mechanizmusnak, s ez alatt az idő alatt a hazai valuta leértékelését el kell kerülni. De miért is jó az euró? Azért, mert az árfolyamkockázat megszűnik az euróövezeten belül, s eltűnnek az átváltásokból eredő költségek, az euró hosszabb távon stabilabb lehet, mint a nemzeti valuták külön-külön, az árak összehasonlíthatóbbá válnak, a belső piac pedig hatékonyabban tud működni. A stabilitás alapvetően a valuta mögött álló gazdaság teljesítményével van összhangban, így nincs okunk kételkedni az euró stabilitásában mindaddig, amíg a tagországok gazdasági teljesítménye megfelelő.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
