A kormányoldal által többször professzionálisnak nevezett önkéntes haderőnél 10 300 fő alkalmasságvizsgálatát végezte el a Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézete. Ebből több mint ötezer volt a különböző missziós (komplex egészségi, pszichikai, fizikai) vizsgálatok száma. A vizsgáltak nyolc százaléka alkalmatlan, hét százaléka korlátozással alkalmas, míg hat százaléka egyéb besorolást kapott.
Az egyéb kategória a különböző okok miatt nem minősíthetők számát mutatja, ami azt jelenti, hogy ezek a személyek nem vetették alá magukat a szükséges kiegészítő vizsgálatoknak. A korlátozottan alkalmas katonák egészségi okai sok esetben már a miszsziókba történő kiutazáskor fennálltak, előfordult például rövidlátás és színtévesztés is a jelentkezők között.
*
A Honvédelmi Minisztérium (HM) a lesújtó statisztikai eredményt azzal indokolta, hogy korábban egy olyan rendelet alapján vizsgálták a katonák alkalmasságát, amely szigorúbb követelményeket támasztott a misszióba pályázókkal szemben. Így fordulhatott elő, hogy olyan katonák, akiket a hivatásos és szerződéses jogviszony létesítésére alkalmasnak minősítettek, nem tudták teljesíteni a missziós követelményeket.
Bocskai István, a HM szóvivője az alkalmassági vizsgálati eredményekkel kapcsolatos kérdéseinkre cirkalmas választ fogalmazott meg, amelynek egy részét szó szerint közöljük: „A Magyar Honvédség és katonai vezetése – az egyre kiterjedtebb nemzetközi szerepvállalások fényében, a professzionális haderőben felgyülemlő, a nemzetközi missziók során szerzett tapasztalatok birtokában – egyre árnyaltabban képes megfogalmazni a katonai alkalmassággal szemben támasztott követelményeit a munkáltató oldaláról. Mindezen tényezők közös hatásának eredményeként fejlődött ki az egyre differenciáltabb alkalmasságvizsgálati rendszer, amely alapján dolgozik jelenleg az egészségügyi szakállomány és intézménye, az MH Egészségvédelmi Intézet.” Hozzátette: a korábbiakban egy 2003-as rendelet alapján szigorúbb alkalmassági követelményeket támasztottak a misszióba pályázókkal szemben, így fordulhatott elő, hogy a hivatásos és szerződéses jogviszony létesítésére alkalmasnak minősített személy a missziós követelményeket valamely okból már nem tudta teljesíteni. A jogviszony-létesítés és a külföldi szolgálat követelményrendszerének különbsége azonban idén megszűnt, mert egy új rendelet lépett hatályba az alkalmassági követelményekről. Bocskai közlése szerint léteznek olyan, főként irodai beosztások, amelyeket olyan korlátozással is betölthetnek a katonák, amely korlátozások miatt külföldi szolgálatra már nem alkalmasak. A „korlátozással alkalmas” vagy véglegesen „alkalmatlannak” minősülő katonák esetében a további felülvizsgálatok döntenek arról, meddig egyeztethető össze az aktuális egészségi állapot a katonaélettel és a szolgálatteljesítéssel.
Északra megyünk. Afganisztán déli tartományaiban nem lesznek feladatai a magyar katonáknak, Magyarország nem vesz részt abban a katonai műveletben, amelyben az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja szerint az eddigieknél nagyobb veszteségek érhetik az európaiakat – közölte a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Bocskai István hangsúlyozta, hogy Magyarország Baglánban, Afganisztán egyik északi tartományában vállalt újjáépítő szerepet, nem pedig a déli területeken. (MTI)
origo.hu
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!
