Törvényt sértett a Sulinova közhasznú társaság (kht.) a május végi, több mint háromezer általános és középiskolában lebonyolított országos kompetenciamérés során – derül ki az adatvédelmi biztos lapunk birtokába került állásfoglalásából. Péterfalvi Attila megállapította: az eljárás ellentétes volt az adatvédelmi törvénnyel, a szülők és a diákok ugyanis nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, mi lesz az adataik sorsa. Hiányos volt a kérdőívekhez csatolt szöveges tájékoztatás is: az nem jelölte meg a felmérés célját, nem hivatkozott a közoktatási törvényre, és nem nevezte meg azokat a szerveket, amelyek a befolyó adatokat kezelik. A biztos szerint nem felelt meg a valóságnak az a tájékoztatás sem, amely szerint a vagyoni kérdésekre válaszoló tanulók nem azonosíthatók be, ugyanis a dolgozaton, a kérdőíveken és a jelenléti íveken a diákokhoz ugyanazt az azonosító számot rendelték. Ezek alapján az iskolák könnyen megállapíthatták, ki melyik űrlapot töltötte ki. Péterfalvi felkérte a Sulinovát a jogszabályok betartására, valamint arra, hogy a jövőben adjon megfelelő tájékoztatást az érintetteknek.
Emlékezetes: a biztos júniusban azért indított vizsgálatot az ügyben, mert több szülő is panasszal fordult hozzá. Azt sérelmezték, hogy bár a mérés elvileg anonim, az adatlapok kitöltésével beazonosíthatóvá válnak a gyerekek. A háttérkérdőíven a gyerek pontos születési dátuma és lakcíme mellett afelől is érdeklődtek, hogy van-e a családnak autója, számítógépe, fürdőszobája, hány szobájuk van, összesen hányan laknak a lakásban, és járnak-e nyaralni a családdal. Az űrlapokat a szülőkkel együtt kellett kitölteni.
A mérést szervező Sulinova kht. egyelőre nem reagált a döntésre, választ mára ígértek. Pála Károly, a kht. szakmai igazgatója korábban azzal védekezett, hogy a kérdőíveket nem volt kötelező kitölteni. A szülők eldönthették, hogy nyilatkoznak-e, és arra is lehetőségük volt, hogy lezárt borítékban küldjék el a válaszokat, így azokat nem látták az iskolában. Pála szerint a szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre azért volt szükség, mert csak így lehet felmérni, hogy az iskola mekkora fejlődést ért el egy gyereknél. A 300 millió forintot felemésztő mérésben egyébként 450 ezer diák vett részt.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő