Vesztésre áll Ferihegy?

Titkos százmilliárdos költségvetési tétel nyomára bukkant tegnap több magyar napilap. A Népszabadság például meg nem nevezett forrásokból úgy értesült, hogy a büdzsében szereplő, titokzatos célra elkülönített pénzt a Ferihegyről 2001-ben kiszorított kanadai repülőtér-üzemeltető által indított perekre tartalékolják, amelyek még az idén véget érhetnek. Ismert: a repülőtéri üzletet annak idején még az Orbán-kormány vette viszsza a befektetőtől, aki emiatt pert indított a magyar állam ellen.
Ennek kapcsán érdemes felidéznünk, mi áll az ügy hátterében.
A Ferihegyi repülőtér 2B termináljának megépítését a Horn-kormány 1996-ban bízta a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító (FUF) Kft.-re, amely az Airport Development Corporation (ADC) 34 és a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) 66 százalékos közös tulajdonában volt. A Fidesz-kormány törvénymódosítással és miniszteri rendelettel szorította ki a céget Ferihegyről, a FUF szerződésének számos pontja ugyanis előnytelen Magyarország számára. Így például nehezen volt magyarázható, miért is vállalt a Horn-kabinet készfizető kezességet a 2B terminál felépítéséhez felvett 103 millió dolláros hitelre – amely ráadásul a szokásosnál lényegesen drágább volt. De nehezen volt magyarázható az is, miért kapta meg a FUF – a 2A és a 2B terminálon egyaránt – a repülőtéri illetékek beszedésének és meghatározásának jogát. Az sem mindennapos, hogy a vártnál magasabb nyereséget realizáló FUF nemcsak magas osztalékot, hanem több száz millió forintos menedzserdíjat is fizetett: összesen mintegy évi egymilliárd forintot utalt át a tulajdonos ADC számára. Kérdéseket vetett fel emellett a FUF két tulajdonosa közti feladat- és hatáskörmegosztás is. A szerződés értelmében ugyanis a kft.-n belül a műszaki irányítás, vagyis a kulimunka tartozott az LRI hatáskörébe, míg az ADC az összes kereskedelmi joggal a kezében az üzleti irányításért felelt.
Miután a Fidesz-kormány kiszorította Ferihegyről a FUF-t, az LRI-t megszüntették, és létrehozták a Budapest Airport Rt.-t.
Lapértesülés szerint a Medgyessy-kormánynak lehetősége lett volna peren kívül megegyezni a kanadai céggel, ám ezt politikai okokból nem vállalta, pedig a számla akkor jóval alacsonyabb lehetett volna. A Gyurcsány-kormány pedig már hiába ajánlott egyezséget, a kanadaiak úgy döntöttek, kivárják a bírósági ítéletet. A párhuzamosan folyó több perben 60–100 milliárd forint kártérítésről is dönthetnek a bíróságok a kanadai cég javára.