Titokzatosnak nevezett idei költségvetési tételről kell számot adnia az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt szeptemberben Veres János pénzügyminiszternek. Varga Mihály, a testület fideszes elnöke lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a meghallgatáson az idei államháztartási hiány megugrásának eddig nem tisztázott részleteiről, így a Ferihegyi repülőtér üzemeltetési joga körül kialakult perekről, illetve ezek terheiről is tájékoztatást kérnek majd. Az ellenzéki politikus azt is hangsúlyozta: nemcsak az összeg nagysága miatt kérik Veres elszámolását, hanem azért, mert a pénzügyi tárca vezetője üzleti érdekekre hivatkozva több száz milliárd forintos hiány forrását nem kívánta megnevezni.
A pénzügyminiszter beidézésének hátterében az áll, hogy múlt héten a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az idei költségvetésben tátongó – ezermilliárd forintra rúgó – hiány részleteit, s itt a tárca olyan tételről írt, amelyet a kormány üzleti érdekeit szem előtt tartva nem kíván nyilvánosságra hozni.
A pénzügyminiszter meghallgatását elsőként akkor kezdeményezte a Fidesz, amikor múlt hónapban Veres az államháztartási hiány emelkedésének okait magyarázva egy olyan tételre hivatkozott, amely „az állam üzleti érdeke miatt nem nevesíthető jelen pillanatban”, ekkor azonban további részletek még nem voltak nyilvánosak.
A százmilliárd forintra rúgó rejtélyes költségvetési tételről – amelynek eredetéről lapunk tavaly decemberben elsőként számolt be – az elmúlt napokban több napilap is információkat szivárogtatott ki. Ezek szerint a kormány által most közzétett kiadás egyáltalán nem számít váratlannak, a kabinet fizetési kötelezettsége ugyanis a Ferihegyi repülőtér üzemeltetési joga körül kialakult perekkel kapcsolatos. Az ügy tehát 2001-re nyúlik vissza, amikor az Orbán-kormány visszaállamosította a repülőteret.
A pénzügyminiszter szeptemberi meghallgatásán így könnyen kiderülhet: a kabinet már régóta tisztában van a perek fizetési kötelezettségével, hiszen tavaly nem is tudta volna 464,5 milliárd forintért értékesíteni a repülőteret, ha 2001-ben az Orbán-kormány nem államosítja azt viszsza. E privatizációs bevétel pedig óriási segítséget nyújtott tavaly decemberben: éppen ez a tétel mentette meg a költségvetést a teljes bukástól.
A meglehetősen szövevényes ügyben már korábban is ismert volt, hogy a Ferihegyi repülőtér tavalyi privatizációját ügyészségi vizsgálatok és perek terhelik. A máig lezáratlan ügyek sokaságából a legnagyobb perértéket kétségtelenül a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft. vitás kérdései jelentik, mivel korábban ez a cég kapta meg azt a használati jogot, amelyet a tavaly decemberi privatizáció során az ÁPV Rt. eladott. A mintegy százmilliárd forint értékű pert a FUF Kft. éppen a repülőtéri privatizációs bevétel megérkezésének napján indította el tavaly decemberben. A kereset beadását és a perértéket Mészáros Mónika, a FUF Kft. ügyvezető igazgatója akkor meg is erősítette lapunknak.
Az ügyben azonban egy másik per is folyamatban van, amelynek előzményei ugyancsak a Horn-kormány idejére nyúlnak vissza. 1996-ban a Budapest Airport (BA) Rt. jogelődje, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) pályázatot írt ki a Ferihegy 2/A utasterminál felújítására, valamint a 2/B terminál megépítésére. A pályázatot a kanadai tulajdonú Airport Development Corporation (ADC) nyerte meg, aminek eredményeként az LRI és az ADC a Ferihegyi nemzetközi repülőtér üzemeltetésére létrehozta a FUF Kft.-t, amely megkapta mindkét terminál használati jogát. Már a társaság megalapítása is előrevetítette a későbbi jogvitákat, hiszen a milliárdos beruházásra készülő FUF Kft. 66 százalékos LRI és 34 százalékos ADC tulajdoni hányaddal alakult meg, ám furcsa módon a tulajdonosok szavazati aránya ennek éppen a fordítottja volt. Az ügyletet akkor számos szakértő megkérdőjelezte, hiszen a szükséges fejlesztésekre a magyar félnek elegendő forrás állt volna rendelkezésére, az ADC bevonása így már akkor is kérdéseket vetett fel.
A repülőtéri üzemeltetés története az Orbán-kormány alatt vett fordulatot, a parlament ugyanis – éppen az előnytelen kitételek miatt – felmondta a vagyonkezelési szerződést, azaz visszaállamosította a repülőteret. Annak ellenére, hogy a BA Rt. többször is felajánlotta az ADC-vel történő korrekt elszámolást, a külföldi cég mégis úgy döntött: igazát bírósági úton keresi, s a washingtoni választott bírósághoz fordul. Az ügyben hamarosan megszületik az ítélet, amely során szakértők szerint a bíróság mintegy húszmilliárd forint megfizetésére kötelezheti a magyar államot.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
