Úgy tűnik, végleg padlóra került a Jukosz, miután a három éve még legnagyobb magánvállalkozásra a bíróság kimondta a felszámolásról szóló ítéletet. A csődeljárást még március elején 14 külföldi bank kezdeményezte arra hivatkozva, hogy a társaság nem tudja törleszteni a 2003-ban felvett egymilliárd dolláros kölcsönt. A bankok ezt követően eladták követelésüket 482 millió dollárért az állami Rosznyefty olajtársaságnak, amely így az orosz adóhivatal után a második legnagyobb hitelezőként folytatta a csődeljárás kezdeményezését. Mint arról az MTI beszámolt, Eduard Rebgun, a társaság bíróság által kinevezett biztosa a csőd kimondását javasolta a hitelezőknek. A tárgyaláson is megismételte, hogy a Jukosz nem képes eleget tenni a vele szemben támasztott, 787 milliárd rubeles (29,3 milliárd dollár), jórészt adóügyi követeléseknek. A bíróság korábban azt állapította meg, hogy a társaság adósságai 491,6 milliárd rubelt tesznek ki. A megjelent hitelezők az összes szavazat 94,22 százalékával fogadta el a javaslatot. Ezt megelőzően elutasították a Jukosz szanálására benyújtott tervet, és nemet mondtak arra a javaslatra is, hogy külső irányítás alá vegyék a társaságot. A Jukosz ügyvédei a tárgyalás elhalasztását kérték, illetve keresetet nyújtottak be, hogy a bíróság semmisítse meg a hitelezők határozatát, amelyben a társaság felszámolását kérték, a cég vezetése pedig olyan jelentést tett közzé, hogy a legfrissebb adatok szerint a társaság értéke csaknem 87,8 milliárd dollárt tesz ki, szemben a csődbiztos által számított 16,65 milliárd dollár értékkel, a hitelezők Rebgunra hallgattak, aki szerint a társaság szanálására kidolgozott terv jogilag kifogásolható, és semmi biztosítékot nem ad arra, hogy belátható időn belül vissza tudják fizetni a társaság adósságait. Tim Osborne, a Jukosz részvényeinek többségét birtokló Group Menatep Ltd. ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nemzetközi bíróságok előtt fognak kártérítést követelni az orosz államtól.
A Jukosz legnagyobb hitelezőinek, a Rosznyeftynek, illetve a Gazpromnak a csőd kimondása azt jelenti, hogy a piaci ár alatt juthatnak a cég jelentős vagyonrészeihez. A Gazprom még a bíróság döntése előtt meg is tette első vételi ajánlatait, ám a Jukosz erre nemet mondott. Egyelőre a Jukosz egyik külföldi leányvállalatának szerény részvénycsomagjával kell beérnie. Abban ugyanis úgy tűnik, megállapodtak, hogy a Gazprom a cég hollandiai leányvállalatától megveszi a szlovákiai Transpetrol olajszállító társaság részvényeinek 49 százalékát 105 millió dollárért.
Közben a Kommerszant értesülése szerint Szulejman Kerimov, az orosz parlament dollármilliárdos képviselője is megvásárolni szándékozik a társaságot. A lapnak több forrásból is megerősítették, hogy a sajtóban „titokzatos megmentő lovagként” emlegetett vevő Kerimov, Oroszország hetedik leggazdagabb embere, a Nafta-Moszkva társaság tulajdonosa. Szakértők elképzelhetőnek, de meglepőnek tartanák, ha Kerimov valóban megvenné a Jukoszt. Nem tartják kizártnak, hogy egyszerű tőzsdei spekuláció miatt kelt híre a titokzatos vevőnek, hiszen a Nafta-Moszkva az elmúlt hónapokban jelentős mennyiségben vásárolt Jukosz-papírokat a szabadpiacon, és a Kommerszant szerint jelenleg a társaság részvényeinek két százaléka van a birtokában.
Oroszország egykor legnagyobb olajtermelőjének értékét három éve még 43 milliárd dollárra becsülték, míg ma már csak ennek 3,5 százalékát éri. A kitermelt olaj mennyisége alapján a Jukosz azonban ma is a hetedik legnagyobb társaság, vannak még finomítói, és az övé a második legnagyobb oroszországi benzinkúthálózat is.
A Jukosz elleni ügyészségi eljárás 2003 nyarán indult, 2005 májusának végén pedig a moszkvai Mescsanye kerületi bíróság adócsalás és különböző üzleti csalások vádjával nyolcévi börtönbüntetésre ítélte a társaság vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt. Elemzők szerint a Jukosz-ügy határkő Vlagyimir Putyin politikájában. Lezárja elnökségének első korszakát, amelyet a liberális reformok és a kemény kéz politikája közti egyensúlyozás jellemzett. Hodorkovszkij letartóztatásában sokan egyfajta totalitárius fordulatot látnak, elfelejtkezve arról, hogy az oligarcha milyen látványosan rúgta fel az üzleti szféra és a Kreml közötti, Putyin országlásának egyik alapfonalát jelentő egyezményt, amely szakítva a Jelcin-korszak gyakorlatával az oligarchákat távol tartaná a politikától. Hodorkovszkij ezzel szemben nyíltan beavatkozott a politikába, mintegy száz parlamenti képviselői helyet vett meg, erőteljesen támogatni kezdte Putyin ellenzékét és elnöki ambíciókat dédelgetett. A Jukosz-ügy kirobbanásában azonban legalább ilyen súllyal szerepel az is, hogy a cég vezetéket akart építeni Kínába, s ezzel együtt a részvényeinek többségét amerikai kézbe adta volna. Mindez élesen szemben állt a befolyását az energetikai potenciáljára alapozva visszaszerezni igyekvő orosz állam érdekeivel. A Jukosz körüli ütközetek a hatalmi csoportok közötti harc részének is tekinthetők, hiszen az új elit revánsot vett a Jelcin-érában előretört üzleti körökön, az államapparátus megtörte az oligarchák befolyását és ismét megerősítette a sajátját.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
