Megerősödtek az utóbbi években a magyar maffiacsoportok, amelyek a hazánkban működő szervezett bűnözésben már meghatározó szerepet játszanak, és még a legerőszakosabb orosz bűnszervezeteket is kiszorították az illegális tevékenységek irányításából Magyarországon – közölte nemrég a Jane’s című brit biztonságpolitikai lap. Az újság szerint a magyar maffia egyre inkább az úgynevezett fehérgalléros bűnözésben érdekelt, és a hatalmát, befolyását kezdi kiterjeszteni az egész magyar társadalomra, tagjai ugyanis beszivárognak a politikába, illetve gazdasági társaságaikon keresztül nemcsak pénzmosást végeznek, hanem igyekeznek részt venni a magyarországi európai uniós beruházásokban is. Ez egyre nagyobb aggodalommal tölti el az Europolt és a nemzetbiztonsági szolgálatokat – írja a szaklap elemzője.
A helyzet súlyát növeli, hogy Magyarország a geopolitikai helyzetéből adódóan (úgynevezett áteresztő ország a csempészetben az Európai Unió és Ukrajna, Románia, valamint a délszláv térség között) a kelet-közép-európai szervezett bűnözés egyik központjává vált a kilencvenes évek óta.
Hazánk jelenleg az 1990-es évek közepén megalakult hazai és külföldi szervezetek központjaként is működik. Az illegális áruk piacán legfőképpen az oroszul beszélő szláv csoportok tevékenykednek, de a délszláv, az albán, a román és a nigériai bűnszervezetek is aktívak Magyarországon – írja a Jane’s tudósítója.
Reile Zsolt cikke szerint Magyarország azért is vonzóvá vált a szervezett bűnözői csoportok számára, mert a kelet-európai államokhoz képest jól fejlett közlekedési rendszere van, ami felgyorsítja a csempészek tevékenységét. A maffia megerősödését Magyarországon az is elősegíthette, hogy a magyar hatóságok egy részét nem képezték ki megfelelően a szervezett bűnözés elleni harcra – állítja a Jane’sben megjelent írás szerzője. Az elemzések szerint a Magyar Köztársaság területén nyolcvan szervezett bűnözői csoport működik körülbelül négyezer taggal. Ezek közül kilencnek több mint száz tagja van – emeli ki Reile Zsolt. Mint írja, a kilencvenes évektől az ezredfordulóig brutális harc folyt a régióban a bűnszervezetek között, és egyes főnökök kivégzését, illetve elfogását követően a magyar maffiacsoportok vették át azoknak a tevékenységeknek egy részét is, amelyeket korábban a szláv csoportok irányítottak. Ezt követően a bűnszervezetek kevésbé agresszívabbakká váltak, és hogy elkerüljék a bűnvádi eljárásokat, Reile Zsolt közlése szerint arra törekedtek, hogy beszivárogjanak a politikai, a gazdasági és szociális elitbe. Ehhez azonban szükségük volt ügyvédek, pénzügyi tanácsadók segítségére, hogy tisztára mossák az illegális jövedelmeiket. Ezzel a korrupció új formája jelent meg Magyarországon az utóbbi években – teszi hozzá a cikkíró. Reile szerint a magyarországi alvilágot ma már egyértelműen a magyar maffia uralja. Ez az alvilág az úgynevezett hagyományos bűnözéssel foglalkozik, a prostitúcióval, a védelmi szolgáltatásokkal, a drogkereskedelemmel, az embercsempészettel és a pénzmosással. A csoportok egymással párhuzamosan működtetnek illegális és legális tevékenységeket, és megkísérlik a cégeiken keresztül bevonni magukat a nagyobb volumenű önkormányzati és EU-projektekbe. Az orosz– ukrán kapcsolatok alapján igyekeznek rátenni a kezüket az olaj- és gáziparra, de egyre nagyobb a befolyásuk az építőiparban és az ingatlanüzletekben is. A magyar maffia óriási károkat okoz a környezetben is, hiszen aktív szerepet vállal az illegális hulladékelhelyezésben – írja a cikk. A törvénytelen szemétüzlet azért is virágzik Magyarországon, mert a magyar állam az elmúlt években fokozatosan gyengítette a környezetvédelmi hatóságokat. A hulladékmaffia legális vállalatai több esetben nyernek el tendereket, és megsemmisítés helyett egyszerűen kiöntik egy elhagyatott területen vagy megvásárolt bányákban a hulladékot – állítja a Jane’s.
A magyar maffiának az oroszokkal és az albánokkal együttműködve megnőtt a szerepe a cigaretta- és a drogkereskedelemben, és egyre nagyobb köze van a fiatal lányok külföldi prostitúcióra kényszerítésében is. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a magyarok mellett még mindig az orosz nyelvű maffia befolyása a legnagyobb hazánkban, amely 1995 és 2000 között uralta a szervezett bűnözést Magyarországon. Budapestet ezekben az években például a pénzmosás központjává tették az orosz „vállalkozók”, és ebben csak EU-csatlakozásunk hozott változást. Magyar és amerikai együttműködésben azonban a kilencvenes évek végén egy akcióban elfogtak két orosz maffiafőnököt, ezért hazánkban viszszaszorultak ezek a csoportok. Magyarországon egyre inkább a magyar szervezett bűnözés alá dolgozik az albán drogcsempészet is, amely kis adagokban terjeszti a kábítószert, főként nigériai futárok közreműködésével. A marihuána terjesztése azonban már szinte teljes egészében a magyar szervezetek felügyelete alá tartozik.
A délszláv csoportok inkább a fegyver- és az embercsempészetben érdekeltek, a románok pedig a koldusmaffiát irányítják. A román szervezett bűnözői csoportok főként gyermekeket csempésznek külföldre, és kéregetésre kényszerítik őket, de aktívak a férfiprostitúció és a zsebtolvajlás elterjesztésében is.
A koldusmaffiát a Jane’s cikke szerint a magyar hatóságoknak sikerült kiszorítaniuk, ezért a székhelyüket Bécsbe tették át. A biztonságpolitikai lap következtetése szerint mivel Magyarországon a maffiacsoportok megerősödtek, és közönséges bűnözőkből egyre inkább fehér gallérossá váltak, burjánzik a korrupció, és ez elrettenti a külföldi befektetők egy részét is. A cikk állításainak fényében nemzetbiztonsági szakértők szerint is több mint aggasztó, hogy az utóbbi években egyre inkább egy kormányzati központban irányítják a titkosszolgálatok tevékenységét, és a kormányfő környezete Szilvásy György kancelláriaminiszteren keresztül kezdi rátenni a kezét a hírszerzésre és a maffiaellenes központra is.
Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: az országban az utóbbi években valóban mindenütt, még a legmagasabb körökben is megtalálhatjuk a pénzmosás technikáját. A szakember szerint az is tendencia Magyarországon, hogy bizonyos politikai érdekkör összeér a tisztára mosott maffiapénzekkel. Ez a hídépítés már megkezdődött a kilencvenes években, de azóta a híd felépült – fogalmazott a volt hírszerző. Hozzátette azonban, hogy ezek a pénzek nem mindig rosszhiszeműen kerülnek bizonyos politikai körökhöz, hiszen előfordul az is, hogy a politikus nem is tudja, hogy a hozzá áramló vagyon maffiatevékenységből származik. A kilencvenes évek közepe óta azonban a politika sajnos igyekszik beavatkozni a nemzetbiztonsági szervezetek munkájába, és azt gondolja, hogy vannak kivételes emberek. A szolgálatoknak pedig mindenkire le kellene csapniuk, aki az országra veszélyes körökbe keveredik, a miniszterelnöktől a portásokig – véli Földi László.
Kevésbé látja súlyosnak a helyzetet Deák Péter biztonságpolitikai szakértő. Szerinte világtendencia, hogy a pénz szabad áramlása miatt az áteresztőországokban megnő a szervezett bűnözés. Magyarországot azonban inkább az embercsempészet problémája érinti, legalábbis kevésbé kitett a szervezett bűnözői csoportok tevékenységének, mint például Lengyelország, amely a volt NDK és Fehéroroszország, illetve Ukrajna között fekszik.
A Jane’s szerint mindenesetre a megerősödött szervezett bűnözői csoportok egyre veszélyesebbé válnak a társadalomra Magyarországon. Nemcsak a korrupció melegágyává tették hazánkat, hanem újra elkezdtek harcolni a piacokért, mivel a gazdasági fejlődés lelassulása miatt egyre kevesebb bevételre tehetnek szert. Ez Reile Zsolt elemzése szerint azt jelenti, hogy Magyarországon könnyen visszatérhet a kilencvenes évek végére jellemző, nyílt maffiaháború.
origo.hu
Magyar Péterék letagadták, hogy százmilliónál is többe került a Hősök terei tüntetés, most lebuktak
