Adóznak a befektetéssel kötött életbiztosítások

A szeptember elseje után kötött életbiztosítások egy részére vonatkozik majd a hamarosan életbe lépő kamatadó. Az, hogy a kötvényekből származó összegek után meg kell-e téríteni a húszszázalékos terhet, függ a biztosítás típusától, a futamidőtől, valamint a szerződéskötés dátumától is.

Érdemes lehet még augusztusban életbiztosítást kötni, ez esetben ugyanis a kötvényeket még nem terheli a szeptember elsejével életbe lépő 20 százalékos kamatadó. Az új adónemről szóló szabályozás ugyanis úgy szól, hogy az úgynevezett maradékjogból és a lejárati szolgáltatásból származó jövedelem után az adó csak akkor fizetendő meg, ha a biztosítási szerződést 2006. augusztus 31. után kötötték. Ez a könnyítés szerint az e hónap végéig megkötött ügyletekből származó, a kamatadó hatályba lépése – tehát szeptember elseje – után keletkező bevételeknél a kamatjövedelem még adómentes – derül ki az APEH tájékoztatójából.
A kamatadó csak akkor vonatkozik az életbiztosításokra, ha azok megtakarításra vonatkozó elemet is tartalmaznak. A kockázati biztosításokra tehát nem, az elérési biztosításokra viszont igen. Ebből következik, hogy a jövőben 20 százalékos elvonás sújtja a befektetéshez kötött életbiztosításokat, az úgynevezett unit-linked biztosításokat is. Ezen a ponton jut szerephez a biztosítás futamideje: a tíz évnél rövidebb futamidejű biztosítások kamatadó-kötelesek, a tízéves vagy ennél hosszabb lejáratú kötvények viszont mentesülnek az adófizetés alól. Utóbbi esetben is életbe lép azonban a kamatadó akkor, ha az ügyfél nem várja meg a lejáratot, és előbb szünteti meg a szerződését. Kamatadómentes viszont a kifizetés akkor, ha a biztosítási díjak egy része az szja-törvény szerint adómentes, vagyis ha a kockázati biztosításokat jogi személy fizeti. A kamatadó alapja a lejáratkor kapott összegnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj öszszegét vagy az adóköteles biztosítási díj összegét.
Érdemes megjegyezni, hogy az adómentesség feltétele a nyugdíjbiztosítások esetében a három évnél hosszabb időtartam. Hasonló, három- vagy ötéves korlátot javasolt a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége az életbiztosítások tekintetében is, egyelőre eredménytelenül. A szervezet szerint szükséges a szabályozás egységessé tétele is, vagyis hogy hasonló feltételek érvényesüljenek a biztosítások és a befektetési alapok esetében is.