Sólyom László szerint sérti az egyetemek önállóságát, hogy a jogszabály értelmében a felsőoktatási intézményeket vezető rektorok ezután csak a kormánydelegáltakat is alkalmazó gazdasági tanács egyetértésével nyújthatnak be az iskolai szenátusnak javaslatokat, így a testület olyan fontos döntések meghozatalát akadályozhatná meg, mint az egyetem fejlesztési tervének vagy költségvetésének elfogadása.
Sereg András, az Alkotmánybíróság (AB) szóvivője kijelentette: a taláros testület sürgősséggel tárgyalja a köztársasági elnök kérelmét, amely várhatóan már az augusztus 21-ével kezdődő héten az ügy előadó bírájának asztalára kerül. Az Alkotmánybíróság augusztus 28-án tartja első teljes ülését.
Bár a köztársasági elnök nem kifogásolta a törvény tandíjjal kapcsolatos rendelkezéseit, a döntés értelmében mégis csúszhat annak bevezetése. A jogszabály ugyanis egészen addig nem léphet életbe, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt az ügyben.
Az oktatási tárca reméli, hogy e kérdésben a lehető leggyorsabban megszületik az Alkotmánybíróság döntése, ugyanis ez a feltétele annak, hogy a törvény más, kifogással nem illetett rendelkezései a lehető legkorábban ismertek legyenek – jelentette ki Arató Gergely, a tárca politikai államtitkára.
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke szerint Sólyom László államférfiúi bölcsességéről tett tanúbizonyságot.
*
Bár a tandíj bevezetésének szándékát nem kifogásolta, a HÖOK reméli, hogy a kormány és az Országgyűlés a tandíj kérdésében is hajlandó lesz újragondolni a felsőoktatási törvény módosítását. Az őszre tervezett diáktüntetés kapcsán kijelentette: információt kell szerezniük arról, hogy mikorra várható az Alkotmánybíróság döntése, a kormány várhatóan mit változtat majd a jogszabályon, és hajlandó-e végre asztalhoz ülni az érintett szervezetekkel.
Pokorni Zoltán (Fidesz): A Fidesz üdvözli a köztársasági elnök döntését. Az államfő lépése azt jelenti, hogy a diákok legalább egy évet nyertek, hiszen legalább ennyit csúszik a tandíj bevezetése. A tandíj a tanulmányaikat jövő szeptemberben megkezdő hallgatókra vonatkozna, ám az azt szentesítő jogszabálynak már a felvételi jelentkezések leadásakor, azaz jövő januárban életbe kellene lépnie.
Tatai-Tóth András (MSZP): Jogosak lehetnek az államfőnek a felsőoktatási törvény egy egyébként mellékes paragrafusát érintő kifogásai. Sólyom László, illetve az Alkotmánybíróság majdani véleményét tiszteletben tartjuk, ha szükséges – amit valószínűsítek –, megtesszük a korrekciókat. Az MSZP felfogása szerint egyébként nem a rektor testesíti meg egy egyetem autonómiáját, hanem a szenátus.
Rubovszky György (KDNP): Egyetértünk azzal, hogy az államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a jogszabályt. A KDNP nem szavazta meg a javaslatot a parlamentben, sőt a vitában mindvégig annak alkotmányellenességét hangsúlyozta.
Sándor Klára (SZDSZ): Nem tartjuk alkotmányellenesnek a jogszabályt, máskülönben meg sem szavaztuk volna a T. Házban. Fontos, hogy a gazdasági tanácsokban többségben vannak az egyetemek által delegált tagok, ráadásul ezek csupán döntés-előkészítő testületek. Sőt szerintünk az intézményi autonómia nem csökken a tanácsok létrejöttével, hiszen ezzel egy korábbi miniszteri hatáskör került egyetemi szintre.
Almássy Kornél (MDF): A parlamenti vitában is azt mondtuk, hogy nem kellene hozzányúlni az egyetemek autonómiájához. Azt szeretnénk, ha végre az MSZP és az SZDSZ is megértené, hogy a felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó szerve a szenátus, és nem lehet fontos döntéseket a többségében a kormány delegáltjaiból álló gazdasági tanácsoknak átadni, mert az sérti az egyetemi autonómiát.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
