A kiállítás felidézi azoknak a hercegprímásoknak az emlékét, akik a legtöbbet tettek a páratlan értékű és szépségű épületegyüttes létrehozásáért. Bakócz Tamás bíboros egyszerű kerékgyártó fia volt, érdemei azonban, melyeket Mátyás király embereként szerzett, nemcsak az érseki székbe emelték, de a pápai trón várományosává is tették. Az ő olasz mesterekkel építtetett vörös- márvány falazatú, kupolával fedett sírkápolnája a reneszánsz építészet egyik kiemelkedő alkotása. A török megszállók az épületet olyan szépnek találták, hogy néhány figurális ábrázolás eltávolítása után maguk is szakrális célokra használták.
A török háborúkban romhalmazzá lett a majd száz évvel korábban még virágzó település. Esztergom várát 1762-ben adta vissza Mária Terézia Barkóczy Ferenc érseknek, aki Franz Anton Hillebrandt építészt bízta meg azzal, álmodja újjá Szent István király szülővárosát, a kereszténység országos központját. Sok régi épületet bontottak le ekkor, azonban a kiállításon egy régi maketten és néhány metszeten nyomon követhető, milyen lehetett a középkori Esztergom építészete. A török elől Nagyszombatba és Pozsonyba menekült érsekség csak 1820-ban tért vissza ősi székhelyére, s kezdte meg az egyházi központ újbóli kiépítését.
Az új székesegyház Kühnel Pál, Packh János és Hild József tervei alapján 1822 és 1869 között épült fel. Az építkezés hírére Ludwig van Beethoven levelet írt Rudnay Sándor akkori hercegprímásnak, melyben Missa Solemnis című művét ajánlotta fel a templom felszentelésére. A nagy alkalom azonban 1856 augusztusáig váratott magára, s végül a felszentelésre komponált Esztergomi miséjét maga Liszt Ferenc vezényelte az egybegyűltek, közöttük Ferenc József magyar király és több főherceg előtt, akik a Dunán gőzösön érkeztek az egykori magyar királyi városba. Liszt Ferenc levelei, melyeket az ünnep kapcsán írt Scvitovsky János érseknek, szintén a kiállított dokumentumok között láthatók, amiképp a felszentelés napi program, melyben a Szentgyörgymezőn rendezett esti – ökörsütéssel egybekötött – népünnepélyről is olvashatunk. S láthatjuk a pompás brokát ornátust is, amelyet ezen a napon Scvitovsky hercegprímás viselt.
A kiállítás szórólapján Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész arról is ír, hogy a bazilika százötvenedik évfordulóját 1956-ban siralmas körülmények között, egyház- és vallásellenes politikai légkörben ülték meg az utódok. Arra a kérdésre, hogy milyennek ítéli napjaink, vagyis a százötvenedik évforduló politikai-spirituális légkörét, mely a katolikus egyházat és közösségszolgáló tevékenységét övezi, Cséfalvay Pál kanonok azt válaszolta, a hűvös távolságtartás érzékelhető a kormányzat részéről, amit az is illusztrál, hogy idén az egyházi intézmények fenntartására szánt keretből negyvenszázaléknyi összeget vontak el az egyházmegyétől.
Ünnepi program. A százötvenedik évforduló alkalmából augusztus 31-én ünnepi szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, érsek az esztergomi bazilikában, sor kerül a templom építésével, történetével foglalkozó tudományos konferenciára is. Ez alkalomból mutatja be a Magyar Nemzeti Bank az új magyar ötezer forintost, mely az esztergomi bazilika kupolájának belsejét ábrázolja. Az ünnepi eseményekhez kapcsolódóan szeptember másodikán szentelik fel a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferenciaközpontot, melyben helyet kapott a többek között a Mindszenty József-emlékhely.
origo.hu
Beismerte tettét az Orbán Viktor megöléséről posztoló férfi
