Gyurcsány Ferenc kezében előbb-utóbb minden „Új Magyarországgá” válik: a pártprogram, a kormányprogram, a fejlesztési terv. Ennek következtében az átlagosan tájékozott polgár lassan nem tudja, miről is van szó, csak azt, hogy új, magyar és a kormányfőhöz köthető. A törekvés bizonyára nem véletlen, mert így sikerülhet észrevétlenül feledésbe süllyeszteni olyan korábbi ígéreteket, amelyek betartása most már terhessé vált a kormány számára.
Hazánk csatlakozásának egyik kimondott indoka volt a részesedés az EU felzárkóztatási pénzeiből. A korábban csatlakozott dél-európai államok jelentős támogatásban részesültek a strukturális és kohéziós alapokból, ebből építettek utat, repteret, csatornáztak, kiváltották környezetszenynyező ipari üzemeiket. Vagyis közeledtek fejlettségben a mag-Európához. Hazánk joggal remélte, hogy ezek a pénzek bennünket is megilletnek. A „pénzeső” – ha nem is olyan mennyiségben, mint a korábban csatlakozottak esetében – várhatóan meg is érkezik. Ezen összegek befogadására, hatékony elköltésére hozták létre a Nemzeti fejlesztési tervet (NFT), amely a második fejezeténél tart. E munka szervezésére állt fel a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH), amelyet a kormány szervezett át tárca nélküli miniszteri irányítás alól (Baráth Etele) egy kormánymegbízott (Bajnai Gordon) által vezetett fejlesztési ügynökségbe.
Az NFT I. pénzeinek eddig csupán egyharmadát fizették ki a pályázóknak, bár a szerződést mindenkivel megkötötték. A hivatal munkáját kétségbeejtően lassúnak és bürokratikusnak ítélik mindazok, akik kapcsolatba kerültek vele, de vezetője arra volt büszke, hogy egy nemzetközi civil szervezet vizsgálata alapvetően szabályosnak találta működését. A csurranó-cseppenő uniós pénzek társadalmi hatása elenyésző, ezért a választások előtt a szocialista kormányfő kitalálta, mint lehet szavazatokat kifacsarni a színtelen-szagtalan uniós politikából. Gyurcsány elhatározta, kiosztja a jövendő fejlesztési pénzeket, méghozzá megyére, településre, intézményre lebontva. Az Index internetes újság szerint Baráth Etelének, az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek nem sikerült értékelhető nemzeti fejlesztési tervet készítenie, így a stratégiát valójában Gyurcsány és csapata rakta össze, és ennek köszönhető a szembeszökő eszmei rokonság a fejlesztési terv és az MSZP Új Magyarország programja között. Lapértesülés szerint mindez úgy történt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal megkereste valamennyi, az NFT II. kimunkálásában részt vevő minisztériumot, s bekérte tőlük azokat a munkaanyagokat, amelyeket a terv összeállításához készítettek. Emellett valóban született a tervnek egy MSZP-s változata – fogalmazott a Figyelő egyik névtelenséget kérő informátora –, az Új Magyarország programja címet viselő NFT II-ből számos elemet átemeltek a szocialisták kampányába.
Maga Baráth Etele sem tagadta, hogy közös gyökerekből táplálkozik a két dokumentum. Egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott: „A magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc heteken keresztül dolgozott egy olyan részletes programon, amit ő a saját magáénak vall, miközben ennek a szakmai alátámasztására mindenfajta érdemi elemzését a második Nemzeti fejlesztési terv elvégezte.” A politikus lapunk kérdésére is megerősítette: a kormány és a párt ugyanazt a szakmai anyagot használta.
Mindezek alapján bizonyítottnak tekinthetjük, hogy a kormány által tárgyalt Új Magyarország programja és az MSZP honlapján ma is megtekinthető Új Magyarország program azonos alapokon áll. Ez utóbbi, amely a szocialisták választási programjaként szerepelt, részletesen tárgyalja az egyes települések fejlesztéseit. A szocialista politikusok azzal kampányoltak, hogy míg ellenfeleik általánosságokat ígérnek, ők pontosan elmondják, mi várható győzelmük esetén. A lista nemcsak terjedelmére nézve impozáns – annak idején lapunkban is sorjáztak az ígéretek –, de egyes tételei is fajsúlyosak. A fővárosban például két Duna-hidat, az M0-s még el nem készült szakaszait, a teljes budai Várnak, valamint a műemlék fürdők rekonstrukcióját, az 5-ös metró előkészítését, fél tucat kórház felújítását, az agglomeráció csatornázását ígéri a szocialisták honlapján található, úgynevezett interaktív Új Magyarország program. („Nézze meg, próbálja ki! Játéknak sem utolsó.”) De hasonló ígérethalmazt talál az érdeklődő a megyékben is. Találomra: Szentendre belvárosának rekonstrukciója, minden megyében 25-30 iskola felújítása, Miskolcon technopolisz, Szegeden biopolisz, Győr–Gönyű országos közforgalmú kikötő és logisztikai központ fejlesztése, Debrecen villamoshálózatának, repülőterének a fejlesztése, Hajdúszoboszló nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, Egerben a vár és erődrendszer helyreállítása, a műemlék fürdő rekonstrukciója és az érseki pincerendszer turisztikai célú hasznosítása…
Az uniós pénzek választási ígéretként való felhasználása kivívta az ellenzék nemtetszését. A Fidesz az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) írt beadványában azt állította, hogy a szocialisták egyszerűen eltulajdonították a közel kétmilliárd forintos éves költségvetéssel működő NFH szakértőinek, valamint a pártok, a szakmai szervezetek és a köztisztviselők többéves munkájának eredményét. Selmeczi Gabriella szóvivő abszurdumnak nevezte, hogy a közpénzen készült fejlesztési tervet kisajátította a kormányfő, s beépítette a szocialista párt programjába. Az OVB – bár jogilag vitathatónak minősítette a szövegek egyezését – kimondta: nem tartozik hatáskörébe annak megítélése, ki készítette a terv eredeti változatát. Még ha történt is tehát ötletlopás, a jogi következmények elmaradtak. A választások előtt összehívott négypárti egyeztetési fórum résztvevőit faképnél hagyta a kormány képviselője, miután szinte mindenki azt feszegette, vajon az ország stratégiai tervét vagy a szocialista választási programot vitatják-e meg.
A választásokon a szocialisták nyertek, talán azért, mert az Új Magyarország programot érintőképernyős számítógépekkel felszerszámozott kamionok végighordozták az ország településein. A program bevezetője szerint „sok embernek nincs türelme hosszú programokat olvasgatni. Egy kicsit rájuk is gondolva – no meg azokra, akik szeretik az érdekesebb megoldásokat – egy interaktív oldalt készítettünk, amelyen mindenki megtalálhatja, hogy saját lakóhelyén milyen beruházásokat, fejlesztéseket tervez az Új Magyarország program.” A választópolgárok tehát abban a tudatban adták voksukat a szocialistákra, hogy lakókörnyezetükben az elkövetkező években fontos fejlesztések történnek. A régi-új kormány megalakulásakor igyekezett fenntartani a folyamatosság látszatát. A kormányfő első parlamenti beszédében azt bizonygatta, hogy az MSZP választási programja és a kormányprogram megegyezik. „Az Új Magyarország választási program a hosszú távú és nagyszabású fejlesztések, beruházások programja” – jelentette ki.
Éppen ezért okozhatott meglepetést, hogy a II. Nemzeti fejlesztési terv új gazdája, Bajnai Gordon kormánymegbízott bemutatkozó sajtótájékoztatóján kijelentette, újra kell gombolni a kabátot, át kell dolgozni és új társadalmi vitára kell bocsátani az NFT II-t. Azt az anyagot, amely már több társadalmi vitát megért, és amelyre alapozva a szocialisták választási programja készült. Felmerül a kérdés, milyen viszonyban van egymással az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország programja, illetve az MSZP honlapján ma is olvasható Új Magyarország program. Vállalja-e az Új Magyarország fejlesztési terv azokat a fejlesztéseket, amelyeket a szocialista honlapon a választási kampány idején elhelyezett interaktív program felsorol? Kérdésünkre a Kormányszóvivői Iroda vezetője, Daróczi Dávid József politikai főtanácsadó elmondta, a kormány által közzétett Új Magyarország program közvetlen előzménye az Új Magyarország fejlesztési tervnek – ha úgy tetszik, a munkafolyamat előző fázisa. Mindezektől különböző, harmadik dokumentum az MSZP választási programja. Ami az előkészítésben a kormányzatot érinti, az az, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervet előkészítő másfél éves, a nyilvánosság előtt zajló folyamatban többen, köztük civil szervezetek, szakmai műhelyek és magánszemélyek is készítettek javaslatokat. Ezeknek egy része beépült az Új Magyarország fejlesztési tervbe – ezért más például az Új Magyarország fejlesztési terv, mint az Új Magyarország program – fejtegette a főtanácsadó. Mindebből azonban nem derül ki, hogy megvalósul-e például a Székesfehérvár nemzeti emlékhely fejlesztése vagy Salgótarján barnamezős területeinek revitalizációja, mint azt Gyurcsány Ferenc a választási kampányban megígérte.
Azt kell gondolnunk, hogy nem, hiszen a főfejlesztő, Bajnai Gordon hivatala augusztus 1-jén társadalmi vitára bocsátotta az Új Magyarország fejlesztési tervet. Ezzel egy időben négyezer szervezet kapott levélben vagy e-mailben felkérést, hogy vegyen részt a társadalmi egyeztetésben. Véleményt, javaslatokat azonban bárki – magánszemély, civil szervezet, intézmény – megfogalmazhat e-mailben, levélben vagy a nyilvános fórumokon.
De miről is kell itt társadalmi vitát folytatni? Nem arról a 8000 milliárd európai uniós fejlesztési pénzről, amit a Gyurcsány Ferenc és az MSZP a választási kampányban már – régiókra, megyékre, településekre bontva – odaígért?
Persze csak akkor, ha a kormány komolyan gondolja a társadalmi vitát. Amiben egyébként jó okunk van kételkedni. A felhívás a nyári szabadságolások kellős közepén hangzott el. Jellemző, hogy amikor az új kormányszóvivő a vitát meghirdette, már mind Bajnai Gordon, mind Gyurcsány Ferenc szabadságra vonult. Félő, hogy augusztus végéig az úgynevezett „társadalom”: civil szervezetek, önkormányzati társulások, szakértők nem ássák bele magukat a terv 130 oldalas szövegébe. A kormány forgatókönyve szerint a társadalmi, a gazdasági és a tudományos élet szervezeteinek szeptember közepéig lesz módjuk kifejteni véleményüket. A kész anyag szeptember végén a kormány elé kerül. Vajon ki fogja ennyi idő alatt feldolgozni 4000 szervezet és ki tudja, hány magánszemély ötletét, javaslatát, módosítási kérelmét?
A Fidesz szakpolitikusa szerint a kormány nem is kíváncsi az úgynevezett társadalom véleményére: a pénzt kliensei, barátai és üzletfelei között fogja szétosztani. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere tudomása szerint már elkészült az a kormányrendelet-tervezet, amely kétlépcsőssé teszi a pályáztatást. Az előszűrőn csak a baráti pályázatok mennek át, az EU által szigorúan ellenőrzött valódi elbírására a kiválasztott pályázatok kerülnek. Nógrádi szerint az EU-pénzekből a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a kistelepüléseknek, kisvállalkozásoknak, kisembereknek nem jut az eurómilliókból semmi.
A Fidesz azt is nehezményezi, hogy a II. NFT tervezetét nem véleményezi a konvergenciatanács, majd az Országgyűlés. A 8000 milliárd EU-pénz felhasználásához 6000 milliárd önrész és négyszázalékos nemzetiössztermék-bővülés kell. Márpedig a Gyurcsány-csomag mellett jó, ha egyszázalékos növekedést remélhetünk az elkövetkező években.
origo.hu
Gulyás Gergely: Az Európai Néppárt európai baloldallal és liberálisokkal megkötött paktuma kockázatos egész Európára és Magyarországra nézve is
