Drágulnak az építőanyagok

Legalább tízszázalékos áremelést szeretnének elérni az idén az építőanyagokat gyártó társaságok – közölték az érintettek. Az áremelést főként az energiaárak világpiaci árának növekedése, illetve a forint elmúlt hónapokban tapasztalt gyengülése indokolja.

Erőteljes kiegyenlítődés mutatkozott az elmúlt években a magyarországi és a nemzetközi energiaárak között, legalábbis az ipari célra felhasznált gázárak tekintetében, hiszen a lakossággal szemben a cégek nem kaptak semmilyen támogatást az államtól. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a nagy energiafelhasználó építőanyag-gyártó cégek egy év alatt mintegy hatvanszázalékos gázáremeléssel voltak kénytelenek szembenézni. Természetesen ennek következményeként az építőanyagok előállítási költsége is jelentős mértékben növekedett. Az olcsó kelet-európai import, illetve a lakáspiac visszaesése miatt felerősödött piaci verseny azonban kordában tartotta az árakat, vagyis a gyártók költségeik növekedését nem tudták termékeik árában érvényesíteni. Érdekes helyzetet teremtett ugyanakkor a forint gyengülése a dollárhoz és az euróhoz képest, ugyanis emiatt az importőr cégek költségei növekedtek, ami előnyösebb helyzetbe hozta a hazai gyártókat. Földi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke is jelezte, hogy például a szinte teljesen importból származó gipszkarton ára az év elejéhez képest mintegy tíz százalékkal drágult. Ugyanez történt az importált kerámialapok és a cement esetében is – tette hozzá. Az adó- és energiaár-emelések, illetve az építőipar visszaesése miatt azonban a jellemzően 3–5 százalékos profitrátával dolgozó hazai gyártók is kénytelenek lesznek emelni áraikon – jelezte Földi Tamás. Az építőipari szegmens visszaesése miatt – mondta a szakértő – az elkövetkező időszak vízválasztónak is bizonyulhat, mivel csak azok a cégek fogják túlélni a versenyt, akik a megnövekedett költségeik egy részét meg tudják spórolni a munkaerőn vagy más területen. A kisebb, tőkehiányos cégek ezért igen nagy bajba kerülhetnek.
Az energiaár emelkedése főként azon építőanyagok árát érinti, amelyek gyártása nagyon energiaigényes, ezért Földi szerint leginkább a tégla, cserép és üveg drágulása várható. A tégla előállítási költségét például – technológiától függően – legalább 35–50 százalékban az energiaárak befolyásolják. Ezért a téglagyártóknak legalább 15–20 százalékkal kellene áraikat emelni, ám az erőteljes piaci verseny szinte biztosan ennél kisebb áremelésre szorítja a gyártókat. Így nyilvánvaló, hogy ez nem elsősorban a nagyobb üzemeket, hanem a kis- és közepes cégeket fogja padlóra küldeni, akiknek nincs tőkéjük arra, hogy a költségek emelkedését fedezzék. Földi Tamás szerint a tégla esetében ezért várhatóan 5–10 százalékos drágulás következhet be.
Mintegy húsz százalékkal drágult már eddig is a síküveg ára, s további 5–6 százalékos drágulás várható ezen termékek esetében – mondta Szémán György, a Magyar Üvegipari Szövetség főtitkára, aki ugyancsak a nemzetközi energiaárak emelkedését jelölte meg a drágulás okaként.