Economist: Baleset felé menetelünk

Magyarország a túl nagy költségvetési és fizetésimérleg-hiánya miatt útban van egy baleset felé – figyelmeztet az Economist legújabb száma. A tekintélyes nemzetközi gazdasági hetilap szerint a pénzügyek tekintetében hazánk még a valutaválsággal küzdő Dél-Afrikánál és Törökországnál is rosszabbul áll.

Szabó Eszter
2006. 08. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországot hamarosan ugyanúgy ítélhetik meg a külföldi befektetők, mint a valutaválság problémájával birkózó Törökországot és Dél-Afrikát – derül ki az Economist című gazdasági hetilap legfrissebb számából, amely szerint hazánk az óriási költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiánya miatt még az utóbbi két országnál is rosszabb helyzetben van. A cikk rámutat: Törökország ugyan tetemes államadóssággal küzd, de a kamatkiadásokat nem tartalmazó költségvetési egyenlege várhatóan a GDP 6,4 százalékát kitevő többlettel zár. Hasonló a kettősség Dél-Afrika esetében, az országnak ugyanis magas az államháztartási hiánya, de az adósságállománya kezelhetőnek látszik. Ezzel szemben Magyarországon mind az államadósság, mind a költségvetési hiány magas – mutat rá az Economist, amely arra keres választ, hogy a rossz magyar makrogazdasági mutatók ellenére a forint eddig hogyan tudta elkerülni a török líra és a dél-afrikai rand öszszeomlásának sorsát.
*
Nouriel Roubinit, a Roubini Global Economics makrogazdasági elemzőintézet vezető közgazdászát idézve a lap így fogalmaz: a túl nagy költségvetési és fizetésimérleg-hiány miatt Magyarországon balesetre lehet számítani. A professzor az elemzésben több magyarázatot is elképzelhetőnek tart arra, hogy hazánk miért tudta elkerülni a komoly valutaválságot: a befektetőknek egyrészt biztonságot adhat az euróövezeti csatlakozás távlata, illetve az is lehet, hogy a piacok egyelőre kivárnak, sikerül-e az új kormánynak rendbe tennie a pénzügyeket.
A hetilap szerint a befektetők egyelőre még türelmesebbek, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely nyilvánosan megkérdőjelezte a szerinte csak átmeneti megoldásokat tartalmazó kormányzati stratégiát, illetve annak hitelességét. Ideiglenes intézkedések csak átmenetileg tudják csillapítani a piacok aggodalmát – állapítja meg az elemzés, amely ugyancsak az IMF jelentését alapul véve úgy véli, hogy a szigorító intézkedések ellenére hazánk sebezhető marad.
Magyarország külföldi befektetői szemmel történő megítélése azért bír különös jelentőséggel, mert jelenleg ez a befektetői kör finanszírozza a legjelentősebb mértékben az államháztartás hiányát, illetve a növekvő államadósságot. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a külföldiek kezében lévő magyar állampapír állománya június végén mintegy 2750 milliárd forintot tett ki, amely dinamikus növekedést jelent a 2002 januárjában mért 1100 milliárd forintos állományhoz képest. A gyenge makrogazdasági mutatóink miatt a befektetők a régióban hazánkat finanszírozzák a legdrágábban. Az Államadósság Kezelő Központ tegnapi adatai szerint az egyéves magyar államkötvények hozama 7,77 százalék, az ötéveseké 7,88, míg a hároméveseké 8,07 százalék volt. Az államadósság idei kamatkiadásai a Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzése értelmében 931 milliárd forintot tesznek ki. A költségvetési törvény erre az évre 822 milliárd forintnyi kamatterhet irányzott elő, ám a dráguló finanszírozás miatt az adósság kamatkiadásait a tárca kénytelen volt a múlt hónapban 109 milliárd forinttal megemelni. Kamatterhekre az idei első fél évben a büdzsének összesen 516 milliárd forintot kellett kifizetnie.
Az utóbbi hetekben több külföldi gazdasági lap is arra figyelmeztetett, hogy a magas hiány miatt hazánkban többéves késést szenved az euró bevezetése, a befektetői bizalom elvesztésén keresztül pedig megugranak az államadósság-finanszírozás költségei. A Financial Times legutóbb arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nagymértékben függ a befektetői bizalom alakulásától, mivel a működőtőke-beáramlás csak a folyó fizetésimérleg-hiány felét fedezi. A lapnak az elmúlt hetekben megjelent elemzései szerint a megszorító intézkedések rosszul tervezettek, hiányzik belőlük a hitelesség, és erősen kétséges, hogy képesek orvosolni az ország eladósodottságát. A nadrágszíjmeghúzás a bevételnövelésre koncentrál, ami lassítja a jövő évre tervezett növekedés ütemét, ugyanakkor több intézkedésnek 2008 előtt csak minimális hatása lehet. A Gyurcsány-csomag nem foglalkozik a hiány fő forrásával, vagyis a kiadásokkal, ezen belül a hatékonyságot nélkülöző és nagyvonalú társadalombiztosítási rendszerrel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.