Kormányzati kapcsolatokkal rendelkező, lobbizásban jártas csoport (egy minisztérium parlamenti kapcsolati osztály egyetemi végzettségű csapata) leépítés miatt közösen elhelyezkedne (e-mail cím, telefonszám). A fenti apróhirdetés az ismert gazdasági hetilap Állást keres rovatában jelent meg. Az eset hírértékű: kitűnik belőle, hogy megkezdődött a központi közigazgatás karcsúsítása, de az is, hogy a szeptember 1-jén életbe lépő lobbitörvény máris kifejti hatását.
A törvény és annak végrehajtási rendelete alapján akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhatnak arra, aki szabálytalanul lobbizik. A rendelet szerint súlyosabb büntetésre számíthat, aki az előírásokat megsértve az Országgyűlésnél, a kormánynál vagy önkormányzatoknál, illetve vezető tisztséget viselő közeli hozzátartozóján keresztül próbálja befolyásolni a közhatalmi döntéseket. A közélet tisztasága, és az eddig szabályozatlan lobbitevékenység átláthatósága érdekében a parlament még februárban foglalta törvénybe a lobbizás szabályait. Ez csak a kijárók tevékenységének egy meghatározott részét szabályozza, nem vonatkozik többek között a tagságuk érdekeit képviselő társadalmi szervezetekre, szakszervezetekre. A törvény szerint ugyanis a lobbizás a közhatalmi döntések megbízás alapján történő, üzletszerű befolyásolása. A végrehajtási rendelet szabályozza egyebek mellett a lobbiigazolvány kiadását, az igazolványért fizetendő díj mértékét és az engedély nélküli lobbizás esetén kiszabható bírságokat is. A lobbisták és a lobbiszervezetek nyilvántartását a Központi Igazságügyi Hivatal látja majd el. A lobbitevékenység ellenőrzésével kapcsolatban a hivatal vizsgálhatja azt, hogy a regisztrációban szereplő lobbista esetében nem áll-e fenn valamilyen törvényi összeférhetetlenségi ok. A szakemberek szerint a szabályozás tartalmaz olyan szabályokat is amelyek nem feltétlenül életszerűek. Ilyennek tartják például, hogy a lobbista negyedévente köteles tájékoztatót készíteni a tevékenységéről, arról, hogy milyen döntések kapcsán kit és hányszor keresett fel. A tájékoztatót a hivatalnak kell beküldeni. Ugyanígy kell eljárnia a közhatalmi döntéshozó szervnek is. Ha a két jelentés között adatbeli eltérés van, úgy a hivatal tisztázza a tényállást. Az érintettek közül többen jelezték, hogy ezt a rendelkezést aggályosnak találják, a tájékoztatók ugyanis az információszerzés kincsestárát jelenthetik a konkurencia számára. Többek szerint azért is kérdéses a lobbitörvény sikere, mert több kiskapu található benne.
Ennél súlyosabb, tartalmi kifogásokat emelt a lobbitörvény teljes szabályozásával kapcsolatban a Védegylet munkatársa. Schiffer András elmondta, a hatályos büntető törvénykönyv befolyással üzérkedésnek nevezi és büntetni rendeli, ha valaki azzal a hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad. A lobbizás törvényi definíciója legalábbis emlékeztet erre a megfogalmazásra. Az új lobbitörvény nem tesz egyebet, mint a befolyással üzérkedés tipikus elkövetési formáját legalizálja. Schiffer emlékeztetett a korábban nagy figyelmet keltett ügyre, amikor 2001 decemberében Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt ellen egy magánszemély tett feljelentést befolyással üzérkedés gyanúja miatt, miután kiderült, hogy a politikus százezer dollárt kért azért, hogy meggyőzze az V. kerületi MSZP-s képviselőket, támogassák a Gresham-palota értékesítéséről szóló terveket.
A Védegylet munkatársa emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szocialista többség a választások előtt nagy sietve fogadta el a lobbitörvényt – bizonyára jó okuk volt rá. De a szabad demokraták is jónak látták támogatni azt. Érthető, hiszen például egy civil szervezet, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége éléről egészen a gazdasági minisztérium élére repült Kóka János. A Magyar Bálint vezette oktatási tárca is bajba keveredett a lobbisták miatt: igaz, ajándékot nem fogadtak el munkatársai az egyik ismert amerikai számítógépgyártótól – ezt tiltja a magyar szabályozás is –, de többek annak költségén repkedtek az Atlanti-óceán felett. Mindezeket azért nevezte szomorú fejleménynek Schiffer András, mert a most csatlakozott országoknak – többek között hazánknak – épp az lenne az érdekük, hogy az Európai Unióban átlátható viszonyok uralkodjanak az érdekérvényesítés területén, és ne a multinacionális nagyvállalatok lobbija uralja a döntéshozatali folyamatokat.
Kedvezőbb véleményt fogalmazott meg a törvényről Kopiás Gábor, az Első Magyar Lobbiszövetség tagja. A szakember elmondta, egyetért azzal a megfogalmazással: a lobbitörvény legfőbb erénye, hogy végre megszületett egy olyan jogszabály, amely megpróbálja szabályozni a politikai érdekérvényesítést. A cikkünk elején idézett apróhirdetéssel kapcsolatban több észrevételt is tett. Az, hogy szerepel benne a felsőfokú végzettségre való utalás, már az új törvény követelményeinek való megfelelést jelzi. Feltűnő, hogy nyilvánosságra hozták a hirdetésben a lobbisták korábbi munkahelyét, egy minisztériumot. Ez azért lehetséges, mondta Kopiás, mert a most érvényes szabályozás nem ír elő türelmi időt az államigazgatásból távozó munkavállalók számára a lobbizás megkezdéséig, mint ahogy azt egy korábbi változat ezt még tartalmazta. Így aztán törvényes, hogy a hétfőn még egy minisztérium köztisztviselője kedden ugyanoda lobbistaként térjen vissza. De ugyanennek a törvénynek köszönhető, fejtegette Kopiás, hogy ez az ajánlkozás nyilvános médiafelületen megjelenhetett. Vagyis a törvény pozitív hatása, hogy segíti a nyilvánosságot, az átláthatóságot.
Kétségtelen tény: ez a legális sáv nem éppen széles. Csupán azt a lobbit tekinti szabályozandónak, amely a törvényhozás, a politikai élet vagy a közhivatalok területén folyik. Vagyis úgy tesz, mintha vendéglátóhelyeken, magánlakásokban, külképviseleteken, teniszpályán, partikon és fogadásokon nem lehetne fontos dolgokról beszélgetni politikusokkal, közhivatalnokokkal. Éppen ezek miatt a jelenlegi törvényt úgy kell tekinteni, mint egy kísérletet, amelyet a tapasztalatok alapján egy-két év múlva hozzá kell igazítani a gyakorlathoz és a józan ész követelményeihez.
A Schiffer András által felvetett gondolatokra reagálva Kopiás Gábor úgy vélte, a lobbista által kifejtett befolyásolás csupán egy hatás a sok közül, amely a döntéshozókat érinti, a döntés végül is azok felelőssége. Azt elismerte a szakember, hogy a lobbierő tekintetében nincs egyenlő helyzetben a multinacionális cégóriás és a kis civil szervezet, de a gyakorlat azt mutatja, hogy például nemcsak a dohányforgalmazók, de a füstmentes levegőt kívánók is megtalálják a módját annak, hogy érvényesítsék érdekeiket. Vagyis a lobbierő, mint minden más, verseny kérdése, és a törvény feladata, hogy szabályozza ezt a versenyt.
origo.hu
Gulyás Gergely: Az Európai Néppárt európai baloldallal és liberálisokkal megkötött paktuma kockázatos egész Európára és Magyarországra nézve is
