Félrevezetett felvételizők

Kormányzati csúsztatás, hogy a tavalyi rekordszámokhoz képest lényegesen csökkentek a felsőoktatási ponthatárok. Lapunk számításai szerint valójában az idén azért volt szükség kevesebb szakon kiemelkedően magas pontszámra, mert csupán negyedannyi szak indult, mint egy évvel ezelőtt. Igaz ugyan, hogy ebben az évben több képzésen elég volt a minimális pontszám a bejutáshoz, mint tavaly, csakhogy időközben jelentősen megemelték a bejutási küszöböt.

Lapunk számításai szerint csupán a kormányzati csúsztatás kategóriájába sorolhatók az oktatási tárca azon híradásai, amelyek szerint idén összességében számottevően csökkentek a felsőoktatási ponthatárok a tavalyi rekordszámokhoz képest.
A kormányzati kommunikáció szerint egy évvel ezelőtt még 33, az idén csupán kilenc szakon volt 140 pont felett a ponthatár, 130 és 140 pont között pedig 83 szakon kellett teljesíteni, míg tavaly ez 213 képzésen volt feltétel. Ugyanakkor nőtt azon képzések száma, ahol már akár az oktatási tárca által meghatározott minimumponttal be lehet jutni. Az oktatási minisztérium csak azt felejtette el hangsúlyozni, hogy míg tavaly a hagyományos képzési rendszerben több mint 400 szakot indítottak a felsőoktatási intézmények, addig idén a bolognai rendszer bevezetésével csupán 101 alapszak indult. Idén például ugyanúgy történelem alapszakra kellett jelentkeznie a leendő muzeológusnak, régésznek, történelemtanárnak is. Az újdonsült hallgatók majd csak a hároméves alapképzés elvégzése után specializálódhatnak valamelyik szakirányra a mesterképzés keretein belül, amire újra felvételizniük kell. Ennek értelmében a legtöbb képzés egy-egy gyűjtőszak alá tömörül, így értelemszerűen a tavaly még külön-külön induló szakok pontszámai is átlagolódnak, vagyis egy alapszakon belül a rekordpontokat „lehúzzák” a kevésbé népszerű képzések.
Igaz az is, hogy idén több képzésen elegendő volt az oktatási tárca által meghatározott minimális pontszám elérése a bejutáshoz, mint egy évvel ezelőtt, csak azt felejtették el közölni, hogy idén drasztikusan megemelték a bejutási küszöböt. Míg tavaly a felsőfokú szakképzések esetében 60 pont, az egyetemi, főiskolai képzéseknél pedig 72 pont volt a limit, addig idén 72, illetve 78 pont kellett ugyanehhez, amelyet kevesebben értek el, mint a tavalyi alacsony küszöböt.
Lapunk számításait igazolják az államilag finanszírozott orvosi képzések ponthatárai is, amelyek valamennyi intézmény esetében emelkedtek a tavalyi rekordokhoz képest. A jóval 130 pont feletti eredmények azt jelentik, hogy az újdonsült orvostanhallgatóknak a kitűnő tanulmányi eredmény mellett, emelt szintű érettségivel és több nyelvvizsgával is kellett rendelkezniük. Az orvosi kurzus pontszámai azért mérvadók, mert a kurzus azon kivételes képzések közé tartozik, amely megmaradt a hagyományos, ötéves, osztatlan képzési struktúrában.