A szobrot ellenző SZDSZ elégedett, az önkormányzat kivár, a MIÉP pedig engedetlenségi mozgalomra szólította fel a hegyvidéki polgárokat.
A Fővárosi Közigazgatási Hivatal jogerős határozatáról Forgács Imre hivatalvezető közölte: az első fokon eljáró budavári jegyző döntését mindössze a bontásra biztosított határidőt illetően bírálta felül. Forgács időhúzásnak és feleslegesnek tartja, hogy 180 napot adjanak a végrehajtásra. – Egy hónap bőven elég arra, hogy gondoskodjanak a műalkotás állagmegóvásáról, elhelyezéséről – vélte. A bontás a XII. kerületi önkormányzat feladata. Forgács szerint a másodfokú határozat ellen fellebbezési lehetőség nincs, de az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.
*
Grespik László ügyvéd, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal korábbi vezetője lapunknak elmondta: ha a XII. kerület bírósági felülvizsgálatot kér, egyben kérelmezheti a bontási határozat végrehajtásának felfüggesztését is. Erről a bíróság külön döntést hoz, addig az emlékmű a helyén maradhat. Kérdésünkre elárulta: bár nem ismeri az ügy minden részletét, ám abban biztos, hogy a közigazgatási hivatal találhatott volna jogi megoldást a bontásról szóló határozat elkerülésére.
Megtudtuk: Urbán Andrást, a hivatal építésügyi főosztályvezetőjét a turulüggyel összefüggésben menesztették állásából. A ciklusok óta a hivatalban dolgozó tisztviselő megkeresésünkre megerősítette az elbocsátás tényét, ám az okokról nem kívánt nyilatkozni.
Lapunk szerette volna megtudni Mitnyan György XII. kerületi polgármester véleményét a döntésről, de a politikus jelenleg külföldön van. A hegyvidéki önkormányzat sajtóosztályán egyelőre csak annyit közöltek, hogy még nem kapták meg a bontási határozatot, ezért egyelőre érdemben nem nyilatkoznak arról. Pokorni Zoltán, a Fidesz XII. kerületi polgármesterjelöltje egy hétfői lapinterjúban a szoborral kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlan, amikor a politika beleavatkozik egy emlékmű sorsába. Hozzátette: reméli, hamarosan ő javasolhatja majd a fővárosnak, hogy ne bontsák el a szobrot.
Zsinka László, a MIÉP fővárosi képviselője engedetlenségi mozgalmat hirdetett. A politikus kijelentette: a bontásról szóló döntés politikai célú, a demokrácia megcsúfolása. Hozzátette: nem hagyhatjuk, hogy egy több mint ezeréves nemzeti jelképet elbontassanak, az ugyanis azt jelenteni, hogy a magyar népet ismét háttérbe szorítják saját hazájában. Arra kérte a hegyvidéki polgárokat, hogy élő lánccal, őrzéssel akadályozzák meg a szobor eltávolítását.
A korábban a szobor felállítását leginkább ellenző SZDSZ elégedett a döntéssel. Gusztos Péter, a párt ügyvivője kijelentette: nem szeretett volna egy olyan országban élni, ahol jogszabályok megsértésével politikai döntéseket lehet hozni. A liberális politikus szerint csak olyan nemzeti jelképet szabadna felállítani, amely senkinek az érzékenységét nem sérti, márpedig a turul a közelmúltban a szélsőjobboldal jelképévé vált.
Emlékezetes: a szobor felállítását a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége 31:17 arányban leszavazta, ám tavaly október 22-én mégis felavatták azt Mitnyan György kerületi polgármester jelenlétében. A karmai között kardot tartó turul az Istenhegyi út és a Böszörményi út sarkán, az egykori háborús cselekmények helyszínén áll. Májusban az első fokon eljáró budavári önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a szoborra nem adható meg a fennmaradási engedély, és elrendelte annak bontását. Az önkormányzat megfellebbezte a döntést.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
